13. Huéba repülünk-9. nap

Mint  a zombik, úgy mentünk hajnalban a reptérre. Már lassan 1 hete elindultunk otthonról, de nem sikerült sem átállnunk, sem kialudnunk magunkat.
A reptérre transzfert a hoteltől kértünk előző etse, aki 25 USD-ért tudott nekünk szereznia  TÉT miatt. Hozzáteszem az utcán máshol nem tudtunk szerezni...
persze elfogadtuk, ki is fizettük..

Majd reggel megjött értünk hajnalban a sofőr, de kiderült ő nem gondollta! hogy mi 5-en vagyunk ennyi nagy csomaggal. Kétségtelen, hogy rohadt sok a csomagunk, mindenkinek van 1 nagy feladott csomagja és 1-1 gurulósa is, meg még hátizsák is... de valahogy haza kell vinni a cuccot :)

Képes volt felhívni a recepcióst aki épp aludt, hogy mit rendelt, az pedig mondta, hogy ő szólt, hogy 5-en vagyunk sok csomaggal..
na a Barna gyorsan kibaszkodta a kocsiból az ő csomagjait, én magyaráztam egy sor és mivel nekünk volt igazunk és volt is papaírunk róla, így kivitt bennünket a reptérre, bár a reptérre vezető út megtalálása is nehézségekbe ütközött így  hajnalok hajnalán...

Kiértünk végre a Hanoi reptérre és bevonultunk. Majd kiderült, hogy korán vagyunk, de ettől függetlenül feladhatjuk már a csomagjainkat és a Vietnam Airlines semmibe nem kötött bele, kézipoggyászt nem néztek és nem is mértek.

A biztonsági átvilágításkor viszont az egész országban le kellett vetni a  cipőket, hiába voltam mezitláb.. mindegy csont nélkül bejutottunk, folyadékot pedig hozhattunk be bármikor, bármit bármekkorát.

A gépbe beszállva hamarosan elaludtunk, és meggyűrődve szálltunk ki Huéban. A csomagok pikk pakk megjöttek, kimentünk a reptér elé.
Már vártak bennünket, transzfert a szállásunktól kértünk, igaz drága volt, de volt: 500000 dongba (19 Euro) került 5-ünknek és a csomagoknak.

A szállodánk a  Rosaleen Boutique Hotel lett, amit egy percig sem bántunk meg. A szobánkat egy gyors chekin után meg is kaptunk, de itt hágott még csak tetőfokára a holiday. Persze nekik. Semmit sem tudtunk amit szerettünk volna: sehol egy fakultatív program, mosoda sem üzemelt sehol, és a  recepciós még taxit sem tudott nekünk hívni... folyton azt hangoztatták, hogy today is busy (bizi)... hát ..

Felcuccoltunk, és azonnal levettük, hogy a szálloda ok.

Elindultunk a városba, minél előbb minél többet szerettünk volna látni belőle-eső nélkül.

Lesétáltunk
a  folyópartra ahonnan a Dragon Boatok indulnaka  Parfüm-folyón a pagodákhoz.

Itt kiírt fix árakkal találkoztunk, amit ki is fizettünk: 160000 dong/fő áron volt  a jegy.
Beszálltunk a  hajóba és csak mi voltunk az utasok.

Első megállónka  Thien Mu pagoda, a Parfüm-folyón megközelítve, nyugatra a város központjától.

Innen visszahajóztunk a Citadellához, itt szálltunk ki a hajóból. Az előző megállónál 45 percet kaptunk, elég volt a nézelődésre, a pagoda lépcsőinek megmászására.

Itt először enni szerettünk volna, így a kapu előtt egy óvárosi részhez fordultunk a parkoló mögötti részen.
Itt találhatóak hostelek, vendégházak és egyben kajáldák is. Az eső megint elkezdett szemerkélni... beültünk egy nekünk tetszőbe és kértünk többféle ételt...
a házigazdák jó fejek voltak, több mindent megmutattak hogy kell enni :)
Szofi a helységben elaludt egy kemping ágyon és fel sem ébredt az indulásig...
Innen sétáltunk el a Royal Palace-ig, ahol millió ember volt :(

Itt a palota hátsó kijáratán sétáltunk ki, az eső megint szitált :( Az óváros részen jutottunk ki. Nagyon jó lett volna ha van motorunk, mert akkor nem vagyunk rászorulva semmire. lejártuk a lábunkat és egy taxi sem akart megállni, mind busy üzemmódban volt :) 
Valahogy mégis sikerült egy nagy autót leállítani és hazavitettük magunkat, mert nagyon messze eljöttünk a szállástól és már besötétedett. Nem kellett félni, csak már vacsorázni is jó lett volna.. régen ebédeltünk..
Meg hulla fáradtak voltunk a  hajnali kelés miatt is..