Borzalmas 7 óra repülés után landoltunk Dohába. A Qatar Airways B777 gépe egy tragédia economyn. Na az A380-as is az volt. :( Soha többet.
Az hogy a kaja borzalmas (egyedül a Turkishnél sikerült valamit enni eddig)-mi nem esszük meg.
Innivalót meg nem nagyon kaptunk. 2 x kértem alkoholt-ami a menüpapíron volt sem az odafele úton sem a vissza úton nem tustak adni.
Szektoronként, 2 folyosón 1-1 utaskísérő szolgál ki 40-40 embert... már a 4. sorban nincs elég innivaló és olyan étel amit kérnek, pedig 3 féléből lehet választani...
Kértem kólát mérgemből, erre megbont egy KIS dobozos kólát és a felét adja oda... hm... kb 1 dl-se..
És kérek még mást erre furcsán néz rám? Hogyan? Ezzel az 1 dl-el érjem be 7 órára?
Vagy 3,5 órára?
Felállni nem lehetett, mert oda is és vissza is be kellett kapcsolni az öveket, és szóltak annak is aki WC-re felkelt.. na mondtam én akkor is megyek, ha tetszik ha nem...
Egyszer szidtam ezt az innivalóhiányt az Index fórumán: lehurrogtak, hogy ennyi pénzért örüljke és keljek fel ha inni akarok. Na ezek nem engedtek felkelni, jól be is dagadt a lábam :(
Ezek a gépek borzasztó kényelmetlenek economy-n. Lehet, hogy az A380-as rohadt jól néz ki és az I. osztály az emeleten marha jó meg minden, de az economy marha kényelmetlen. 3-4-3 székkiosztás meg a végzetem. akkor helyem nem volt, hogy ha enni akartam volna, hogy egyek, ha mellettem 2 oldalról ül valaki. Vagy levertem valamit a szomszéd asztalról vagy meg kellett várnom, hogy egyenek és végezzenek... :(
A másik, 1 család 2 gyereke végig ordította a 7 órát. Azt hittem 1 óra alatt elfáradnak majd, de nem.. a 2. kajaosztáskor az elöttünk 2 sorban ülő arabok kiakadtak és nekiugrottak a családnak-szerintem jogosan!
Nem tudom erre mi a protokoll, de a légiutaskísérők meg sem próbáltak tenni semmit. Tesómék szerint -ők 1 héttel később indultak és 3 nappal később jöttek haza-szintén panaszkodtak. Sem inni nem kaptak, sem a gyerekkel nem törődtek... :(
Na.. Doha..
ha nem szállhattunk volna ki Dohánál, akkor kiugrottunk volna az ablakon..
itt helyi idő szerint 23 óra volt....
Nem mentünk a tranzitba, hanem kisétáltunk a belépéshez. csak mi mentünk, senki nem jött..
kint persze hatalmas sorok álltak...
aztán volt akinek volt sárga papírja, amit a légitársaságtól kapott...1 óra sorbanállás után kérdeztem mi ez.. teljesen pánikba estem, hogy erről nem mondott senki semmit-de nem kellett semmi. Gondoltam 2,5 óra sorállás után innen fordítanak vissza megőrülök :D
Aztán nyitottak még sorokat és ahogy hátranéztem egyre többen jöttek és nem hogy fogynánk, hatalmas lett a tömeg, pedig már hajnali 1 óra lett....
A belépésnél én mentem előre. Egy kamerába kell itt is nézni, ami automatán beáll a magasságodhoz. Tőlem elkérték a szállás foglalást, katam pecsétet is.
Megvártam a Barnát, de közben kérdezte tőlem, hogy ez a szállás-mondtam igen-tehát hallotta...
Aztán ugye 2,5 órája kijöttek a csomagjaink-azt hittem nincsenek már ott- ráadásul a qatartól kaptam értesítést, hogy a 8-as szalagon vannak a csomagjaink. Persze ott nem voltak. Kérdeztem az ott dolgozókat hol vannak, elküldtek valahová, amit szerencsére nem értettem meg-és a Barna megtalálta a csomagjainkat persze a 9-es zslagon.. ennyit a Qatar appról..:( Becsekkoláshoz pedig jó volt...
Végre kijutottunk, váltottunk pénzt: katari rialt. Közben azt írta a szállás fizessünk riallal.
És még háta volt abérautó felvétele, amit meg kellett keresni. Europcar volt a dealer, eléggé jól ki volt táblázva merre kell őket keresni. Ha megtalálod, akkor 1 helyen van mind.
A srác nem volt a helyén, a szomszéd szólt neki anélkül, hogy kértük volna. A kocsit gyorsan átvettük, mindenféle akadékoskodás nélkül. A hitelkártyán 1000 rialt zároltak. A kocsi visszavételéhez pontos leírást adtak, ami hibátlanul visszavitt bennünket....
A reptéri garázsból kievickélve, a majdnem üres városban haladva .. eljutottunk a szállodába. A maps.me tervező hibátlanul vitt bennünket, de én voltam béna.. persze nem tudtam, hogy a balra kanyarodás már 200 m-el elöbb külön sávokba visz el.. és nem a kereszteződésben kell kanyarodni azonnal...szerencsére a Barna ezt hamar vette :D
Na meg a gyér forgalom is segítségünkre volt ebben...
A szállodába érve már hajnali 2 óra is elmúlt-találtunk parkolót az utcán... és bementünk. A recepción hamar becsekkoltunk, kértem reggelit másnapra ezt is kifizettem. Aztán megkaptuk a szobánkat.
A szoba lesötétítve, nagyon tiszta és hatalmas az ágy. Egy jó forró zuhany után én nem tudtam elaludni, csak forgolódtam... de ráérünk kelni reggel, mert reggeli 10-30-ig van és a város is későn indul itt :D
Nehezen de elaludtam...
Saját bejegyzéseim a saját nyaralásainkról,élményeinkről, saját készítésű fényképeim és videóim a kirándulásainkról és mindenről ami velünk történik. Kizárólag szubjektív szemszögből! akit pedig érdekel:talán tudok örömet szerezni vele:), s talán még segítségre is lehetek az információkkal. ------------------------------ "Ha egyszer megízlelted a repülést, utána úgy fogsz járni a földön, hogy szemed az eget fürkészi, mert ott voltál fent és oda vágysz vissza." LEONARDO DA VINCI
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Europcar Doha. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Europcar Doha. Összes bejegyzés megjelenítése
2018. február 8., csütörtök
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Transznisztria avagy egy ország ami nincs is -5. Moldova
Korán keltünk, bőségesen bereggeliztünk a hotel reggelizőjében és útnak indultunk Transznisztia felé azaz a Dnyeszter Menti Köztársaságba. ...

-
Reggel elindultunk az Alcantara-szurdokhoz. (Alcantara gole a helyi táblákon kiírva) Útközben eléggé füstölt az Etna-később kiderült, hog...
-
Elsétáltunk tovább a Pushkin utón-itt hatalmas a forgalom. A mi szállásunk is itt található, gyalog minden is elérhető volt, bár a távok ne...
-
Korán keltünk, bőségesen bereggeliztünk a hotel reggelizőjében és útnak indultunk Transznisztia felé azaz a Dnyeszter Menti Köztársaságba. ...
-
Nem sok alvás és reggeli után muszáj volt magunkhoz térni mert várt ránk Moldova felfedezése. Mára Orcheiul Vechi volt betervezve. A fővár...
-
2017. február 18. Nagyon régóta vágyom Szarajevóba, nem is tudom mióta. Úgy él emlékeimben a város, mint a közeli-és régi Jugoszlávia egyik...