A háború borzalmait bemutató túrán jártunk egy helyi irodával: InvictaTravel, ezt előre foglaltam. a túra privát, mi 3-an voltunk és nagyon sok információt tudtunk meg még így is az én gyér angol tudásom mellett is..igaz tisztában voltam a részletekkel, de ezeket a guide-unk tudta színesíteni.
Első útunk a Tunnel of Hope (Remény alagútja) -hoz mentünk... ez közel van a zsrajavói reptérhez, ahol anyu áll a képen az a reptér... az alagutból látták el a várost a majdnem 4 évig tartó ostrom alatt...ezzel élték túl ezt a szörnyűséget... innen jutottak fegyverhez, élelmhez, itt vitték ki a betegeket, sebesülteket és itt léptek le akik el akartak menni innen...
Az alagútat 4 hónap és 4 nap alatt építették fel a szerbek ellenőrzése mellett a háború idején, hatalmas veszélynek kitéve magukat... a reptér alatt fut és 800 hosszú, szélessége kb 1 m. Borzalmas lehetett ezen haladni majd 40 kg csomaggal meggörnyedve és volt, hogy 4 óra alatt lehetett megtenni, pláne ha 2 irányú folyamatos forgalom volt rajta...
A Szarajevói TV épülete, a háború idején is így állt, a nemzetközi tv társaságok innen közvetítettek, innen jelentkeztek be...
Majd felmentünk a Trebenics hegy oldalába, ahonnan a szerbek lőtték a szarajevói belvárost, kilőve minden gyalogost aki a látókörükbe került..
A Vrbana-hídon halt meg több ezer ember, köztük a szarajevói Rómeó és Julia is... a hídon egy emlékhely van nakik...
Ebből a zsidő temetőből is lőttek a sdzerbek és a márvány sírkövek megvédték őket a a válaszgolyóktól, amiket a bosnyákoktól kapat: ők a belvárosi magas házak tetejéről lőttek vissza...
 |
| Az 1984-es olimpiaára épített stadion... most minden hétvégén meccset tartanak benne |
 |
| Szarajevó legnagyobb temetője, ahol mindenféle vallású ember temetkezik |
 |
| Felmetünk a Sárga-erődhöz: innen ez a kilátás... |
A túra után visszementünk a szállásunkra és újra bevetettük magunkat az óvárosba Bascarsijába. Próbáltuk megemészteni a látottakat, hallottakat és próbáljuk (most is)feldolgozni a feldolgozhatatlant...
A túra vezetőnk akkor volt újszülött 1992-ben és az édesanyja gólyózápor mellett vitte haza a kórházból. :(
Nincs még egy ilyen kulturálisan sokszínű orszg európában, mint Bosznia-Hercegovina. Ez lett egyúttal a veszte is... amúgy a mai napig is csak látszat ez... három parlamentjük van, mindegyik népcsoportnak saját.. és mindegyik folyamatosan harcol a másikkal...
Az ország lakossága bosnyák és muszlim vallású, majd a szerbek vannak még többségben, és a fennmaradó kb 20 5 horvát nemzetiség.
Az 1995-ös daytoni Békeszerződéssel megszűnt a háború, de a béke nem jött el... elvileg Szarajevó is megosztott, de nagyrészt bosnyák, a szerb városrész lakatlan, a Daytoni békeszerződés aláírása után 1996-ban a boszniai szerbek felgyújtották otthonaikat és elmenekültek erről a részről és a Szerbia melletti országsáv /országrészben élnek nagyrészt...
Szarajevó csodaszép és ha nem rombolja le a háború, akkor iradtlan fejlődés lehetett volna itt-mert amit ők már az 1984-es téli olimpiára megalkottak az még ha részben-de most is áll...
Szarajevó egy csoda és Bosznia-Hercegovina is az, érdemes meglátogatni, minden évszakban van amit érdemes csinálni, vagy megnézni.
Szarajevó nem okozott csalódást, tudtam, hogy szeretni fogom :)
Mi biztosan jövünk még, én szeretném nyáron is látni! <3.
