Tátika -Zala megye

 Húsvét hétfőn végre nekiindultunk újra-3 nap tunyulás és viszonylagos rossz idő után ma 16 fokot és napsütést jósoltak a holnap hajnali tél előtt😨

Már ma éjjel fagyott ennek első nyomai a 3 napja még gyönyörű rózsaszínben pompázó zalakomári  gyümölcsfák-most pedig szörnyű barna volt mind :(

3 napja április 1-én

most 3 nappal később egy éjszakai fagy után

Hogy ma éjjel mi fog még elfagyni majd holnapra kiderül :( ilyen ez az áprilisi időjárás. 

Tegnap is útra keltünk volna, de mivel Barna kapott oltást Covid ellen, így nem kockáztattam semmit, otthon maradtunk. Szerencsére nem volt semmi influenza érzése sem és azóta sincs.

Ma a Tátikához terveztünk kirándulni-több napra való tervem van, de nem pazarlom őket :)

Tátika a csütörtökön megmászott Rezivel szemben található-de nem nagyon láthatóak a várak-még így sem hogy nincs még levél-lomb a fákon.

Tátika egy vulkanikus bazalt hegycsúcs-na inkább domb a 413 m-es tszf magasságával, ahonnan pompás panoráma tárul a Keszthelyi-hegységre, a zalaszántói Béke Sztúpa is kivillan a lombok alól és a Balaton vize is megcsillan 2 helyen a távolban. Tátika nevét első tulajdonosi nemzetségről kapta.

Ha nem lennének a medvehagyma-szőnyegek teljesen kopár lenne az erdő még mindig.

Zalaszántót elhagyva balra a Sztúpa és még tovább haladva jobbról kell a Tátikát megközelíteni. Az első parkolót legalább 20 autó megtöltötte-mi tovább mentünk-ahol kettéválik az út-ott parkoltunk le, de még egy kicsit lehetett volna beljebb autózni, ott kb 40 autó is elfért volna egy tisztáson. Már előre láttuk, hogy sokan vannak. Nagyon.

Szerencsére nem volt zavaró-még kutyával és kutyásokkal sem. Szeretek ilyen helyre menni-szerintem aki ilyen helyre jár jó fej😂😛... legalábbis köszöntünk egymásnak, volt akivel váltottunk pár szót, vagy biztattuk, hogy még egy kicsit tartson ki :)

Nekiindultunk az erdőnek, susogó fák között, medvehagymától illatozott az erdő- majd volt ahol egyenes volt a terep, de egyre jobban emelkedett. :) a kutya futópórázon volt, nagyon húzott,  a szagoktól teljesen elalélt :) Sebaj gondoltam, majd lefelé lenyugszik :) hát nem így lett :)

Többször megitattam, volt hogy már kérte :) vittük a tálkáját és üvegből friss vizet kapott, bár ő üvegből is szívesen iszik :)

 a táv 1950 m egy útra és ahogy közeledünk úgy lesz egyre meredekebb az út.

A legutolsó méterek voltak a legmeredekebbek, de megérte felmenni. A vár viszonylag nagy,  a kilátás fantasztikus. Szélárnyékban a napon simán el tudtunk volna aludni :) A felfelé menetel nem épp sétagalopp-legalábbis nekem-de ha én feljutottam, akkor más is fel fog :D .

A magas csupasz fák nyikorognak a szélben, egymást érve, dörgölőzve ott és nagyon fura hangokat lehet hallani. A magas és még csupasz bükkerdő így is csodás látványt nyújtott, ott fent pedig egy régi vár romjai és a tájra szuper kilátás vár majd ránk..

amikor  a virágzó medvehagymát fotóznád.... :)

Tátika  Vára

ott látszik a Balaton vize

 

indulunk lefelé

Lefelé indultunk. A lefelé út-kis medvehagyma-szedés beiktatásával- egyenletes tempóval haladva 45 percet tartott! újabb 1950 m lefele

Útközben nagyon sokan jöttek még felfelé, sokan gyerekekkel, kutyákkal.

A levegő most már melegebb volt mint délelőtt, de a szél még mindig metsző és jegesnek hatott. Lent a napon a hőmérő 16 fokot mutatott, ami az autóban ülve érződött csak igazán melegnek.

Szuper kirándulás az év bármely időszakában! És az egyik fáradt és boldog résztvevő:

Hazafelé letértünk a Kis-Balatonnál a Kányavári-szigetre...de az a brutális tömeg ami ott fogadott bennünket---hát--- visszafordultunka  parkolóban.. majd egy magányos hétköznapon legközelebb.