2018. november 30., péntek

Isztambul az örök szerelem -1.

Pegasus Airlines-szal utaztunk, a jegyeket egy augusztusi forró hétvégén a medencéből csak ezért kiszállva -vettük meg-illetve ezt kaptuk karácsonyra, an block mindenki :)
Mert a menjünk-e Isztambulba kérdésre csakis naná!  lehet a vâlasz :).
A honlapot épp átdolgozták, a gyűjtött pontjaim ugy vesztek el, mintha sose lettek volna és a BolBol lett helyette .
A honlap hónapokig nem működött, igy az appon tudtam megvenni a jegyeket-ráadásul nem 1 foglalás alatt, amiből 5 lett a végére...
Ráadásul valahogy sikerült törölni magamat-gondoltam sebaj én itthon maradok :( de "split passenger"-kènt kaptam új foglalási kódot és így lett 3 foglalásunk, aztán még jött hozzá +2 :) ahogy közeledett az utazás napja..
Itthonról becsekkoltam, de az is egy kész szenvedés volt, mert Hungary nacionalityt nem hozott a lista, a Macaristant meg kissé erősnek találtam :) a sokadik frissítésre mégis sikerült a Hungary-t felhozatni ezzel az elcseszett honlappal... mire végeztem a vizek vertek :))). Meg jó, hogy a Pegasusra indulás előtt 72 órával be  lehet csekkolni...a hazautat meg az appról sikerült a késés alatt a reptéren abszolválni...


A gép 15.05 helyett már késésre volt kiírva: 15.25-re.
Kb 16 óra előtt szálltunk fel a ferihegyi betonról.
Az út nem volt zökkenőmentes, a lègkörben nagy vihar lehetett, a gépet rendesen dobálta a szèl, öveket becsatolva kellett tartani, nem lehetett csatangolni..pedig a család annyi felé ült ahány foglalásunk volt...aztán mivel a gèp nem volt tele így aki tudott összeült :).
Nagyon hamar korom sötét lett...


Az volt a fura, hogy a pilóta bejelentette, hogy landolunk, es mégse, illetve ilyenkor a Herceg-szigeteket szoktuk látni, de most a fényeket se láttuk...aztán már kint voltak a futóművek es még sehol semmi lámpa fénye...es egyszer csak hatalmas rázkódás, oldalra jól kibillent a gép és ott volt előttünk a kivilágított Isztambul ázsiai része. Na persze a szél elfújta a felhőket és minden ki volt világítva, és pikk pakk leszálltunk :) a Sabiha Gökcen reptéren.
A gépből kilêpve a szél tépte a hajunkat :) az eső meg verte a ruhánkat, mert persze a buszhoz gyalogolni kellett. Na ez a legutálatosabb idő ami gyűlölök. Akár Isztambulban akár máshol.
A busz hamar a terminál épületéhez vitt, itt mozgólépcsőn fel, majd a tranzit utasoknak kiabáltak, hogy merre.
Az Immigration-nél szerencsére senki nem állt, kb 2 perc alatt jutottunk be az országba a sorban allással együtt. Tavaly majdnem 1.5 órát álltunk sorba ugyan itt...
A csomagszalagok mellett van pénzváltó-itt nincs kezelési költség a vàltásra. Itt váltottunk pénzt, hogy tudjunk buszjegyet venni és az Istabulkartot fel tudjuk tölteni az automatából.
100 Euroért 570 lírát kaptunk.
Az épületből kilépve kerestük az automatát, de nem találtuk meg-megszünt létezni a tavalyi helyéhez képest...
A Havatas buszhoz ami Kadiköybe tartott sokan álltak sorba és már ment a beszállás...a Taksimra tartó busz ez előtt a busz előtt állt.
Ahogy odaértünk a sofőr kiabált, hogy Kadiköy..odaléptem, kérdeztem, bólogatott és már vette is ki a kezemből a csomagomat..kiabáltam a többieknek, hogy ez az szálljanak fel..de megyek előre es ha nincs 7 vagy 8 szabad hely akkor leszállok...
Hát 7 hely jutott..a sofőr rábólintott, maradhattunk :).


Bíztam benne, hogy gyerekkel, szakadó esőben és viharos szélben nem kell megvárnunk a következő buszt ami jó estben 30.perc múlva jött volna...
Egy örökkévalóság volt az út a hatalmas forgalomban Kadiköyig. Útközben 3 helyen állt meg a busz-csak leszállók voltak.
Az eső meg egyre csak ömlött...a busz tetején lévő ablakon pedig befelé is folyt rendesen, egyes utasok fejére...
Kadiköyben mire lekecmeregtünk az utolsó 5-ös sorból a bőröndök már kirakva vártak bennünket az utcán...
A buszállomástól már csak a zebrán kellett átmenni és balra fordulni 3 utca sarkon... na itt egy döneres.
És szabad hely is volt...igaz már 21 órais javában  elmúlott...az eső már csak csepegett, de nagyon nem volt barátságos az idő...



a künefés :)


Fél perc gondolkodási idő utan beültünk a helyre. Tavaly is ettünk itt többször.
Mindenki dönert es ayrant kért. Alig vártuk, hogy megkapjuk.
A döner 16 líra az ayran 2.5 líraba került.
Az út túloldalán lévő narancslé-facsaró eltűnt, helyette egy jól kinéző baklava-burek-künefe falo helyet létesítettek. A kiülősdi most ott nem játszott, mert az eresz alól befolyt  volna a víz a nyakunkba...de én künefét szerettem volna a döner után enni...
Felálltam, átmentem az utca túloldalára és néztem, hogy csomagolják elvitelre is és hogy tálalják...
Erre a döneres mondta ülhek le vissza es majd ő hoz nekem künefét innen, nem kell felállni, cssk mondjam mit szeretnék. A többiek is kértek-többen voltak akik még nem ettek ilyet- és persze még Törökországban sem jártak.
Ők csodálkozva figyelték a barátságos kiszolgálást.
A künefe mellé kaptunk teát is-persze a szomszédból.
Törökország ezért is a szívem csücske.
Ezt nevezem vendéglátásnak. A kislánynak kihozott menüt pedig egyik nap sem engedték kifizetni.
A hotelünk ettől a saroktól kb 100 mre volt, dombnak felfelé.
Ezen sz utcán is van minden: hotel-burekes-fodrász-hotel-parkoló-burekes-hotel. Kb ilyen sorrendben :)
Szóval ez az a hely ahol éhen halni nem lehet :) sem hajnalban sem késő este.
Amúgy a pénzváltók, boltok is nyitva voltak még 22 óra után, a legjobb árfolyamon itt Kadiköyben váltották a valutát.
A hotelbe érve kiderült, hogy a 3 foglalásból csak 2 van meg.
Az én 3 ágyas suite-ünk es a tesómég 2 ágyas szobâja...a 3.-nak lába kélt..
Kb 1 óránkba telt a recepción azzal, hogy próbàltuk megértetni, hogy 3 szobát foglaltunk...
A srác a recepción szerintem 10 évet öregedett...de az angolt nagyon nem beszélte...aztán jött egy másik férgi is már ketten magyarázták, hogy csak 2 szoba van
Ok de akkor most kérünk még egyet, persze nem volt üres szobàjuk..aztán ahogy azt állították, hogy nincs úgy egyik pillanatt alatt meg azt mondták, hogy van mégis. Érti a fene...szerintem egy holnapi vendégnek nem jut majd, de ez legyen az ő bajuk majd holnap...
Végre felcuccoltunk...a suitek az 5.emeleten vannak, lift a 4.emeletig van.
Alig vártam, hogy forró fürdő után aludjunk...
Egyszer csak vendégek jönnek...
Timi es Szofi felköltöztek hozzánk...a szobájuk dohányzó-rettenet büdös es hideg...
Elférünk? Persze. Nekünk volt egy dupla ágyunk, egy szimpla agyunk és egy sarok kanapénk. Na meg jó meleg volt nálunk...
Meg ugye pizsama-party egy 4 evésnek nagy buli :)
Na meg a Barna és én köztem a nagy ágyban akar aludni. Imádom :).
Aztán majd egyszer csak kimenne az anyukájához, mert az a mamával suspitoltak és persze meghallotta :).
Na kb éjfél van, jó lenne aludni...
Majd hajnalban újra bekéreszkedik közénk...reggelre kicsit belázasodott, de kapott rá gyógyszert...
Reggel-8-kor ébredek meg, még majdnem sötét van...
Reggelizni a földszintre megyünk, a reggeli svédasztalos választéka kifogástalan.
A wifi is hasít.
A szobában a takarónk viszont nem tőlünk lett koszos először...:(




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Újra Ázsiába utazunk: Thaiföld és Laosz -1.

 Újra Ázsiába vesszük az irányt, szeretett Bangkokunkban érkezünk egy közvetlen járattal, az EVA Air közvetlen járatával Bécsből indulva.  A...