Isztambul-márciusban 5 nap (2011. márc 16-20.)

Nagyon régóta, 1987-es utazásom óta vágyom vissza Isztambulba. Mindig csak egy vágyott város maradt, egészen a holnap utáni napig, ugyanis végre eljött az utazás pillanata: újra Isztambulba lehetek/mehetek.

A repjegyeket megint valami akcióban sikerült vennem  a Malévtől  nevetséges: 26100 ft / fő áron, még október végén. Elöszőr a Wizz ajánlatát nézegettem, de a korai indulás és az ázsiai reptérre érkezés elvette a kedvemet egészen a Malév este 6-tól reggel 6-ig tartó villámakciójáig, itt féláron kaptam jegyeket és nincs csomagdíj, nincs jegykiállítási illeték stb, van viszont 23 kg feladott poggyász és a megbízható forma:o), megbízható menetrend.
Becsomagoltam már, de meg ki is csomagoltam, nem tudom mit vigyek. Ez a legrosszabb, ha meleg lesz, de ha mégsem??? megfagyni semmi kedvem, de ha levetkőzni sem tudok,  a komfortérzetem rossz, akkor az egész el van rontva... Csak ne essen....

A programunkból 1 dolog fix: márc 18-án 8.25-re jönnek értünk  a hotelbe, ami a Hotel Lausos www.hotellausos.com  lesz és egész napos Boszporusz túra és hajózás + 2 kontinens látogatása lesz a  program, az alábbi linken elérhető, ezt kifizettem és lefoglaltam:
www.istanbultravel.net/content/view/7/2/
Találtam egy jó reptéri transzfer oldalt is: www.istanbulairportshuttle.com , fejenként 6 euroért visz a  szállodába. A reptéren a nevünkkel fog várni bennünket. Visszafelé is őt fogom kérni, ha beválik. Hát nem vált be. Először is odaérkeztünk, kb 40 perc volt mire a csomagokkal kijutottunk és a nevemet bemondták a hangosbemondóba...Odamegyek az információhoz és mondom én vagyok én... erre szól annak aki hívott... jön egy férfi, kezében valóban kinyomtatva  a nevemmel, de mondja
várni kell. Vártunk 25 percet, majd otthagytuk és taxival 20 euro-ért a szállodához vitettük magunkat. Nincs mire várni, süt a nap, nem fogom a fél délutánomat a reptéren várva tölteni. Mivel előre kifizetve nem volt, így otthagytuk... Ő sürget és még nekünk kell várni??? Utálom, ha hülyének néznek....
Március 16-án délután 12.45-kor fog a gépünk indulni, remélem időben érünk ki a reptérre, mert előtte még hajnalban más dolgom is lesz:o(

Ma reggel (márc.15.) megcsináltam a Malév oldalán az online check-in-t és kinyomtattam mindkettőnknek a beszállókártyákat, helyet a 16 A és B ülésbe foglaltam, éppen a szárny után, hogy kilássunk. Még mindig a ruháimmal vagyok el, még mindig nem tudom mit akarok!
Hajnalban kb fél 5 felé indulunk, hogy mindenre legyen idő!



Na végre reggel lett, nagyon nagy hajtásban voltunk éppen, hogy kiértünk a reptérre:o( Levert a víz vagy 10 x.

A reptéren a gép pontosan landolt, a csomagokat nagyon hamar megkaptuk, a vízumot is: pikk-pakk 15 euro és mehetünk.
Hát eljutottunk a szállodába, bár a forgalom iszonyat nagy volt.
Amit a gépről fent láttunk az valami fantasztikus volt!
Csodaszép kék-zöld tenger, a mecsetek, maga a város!
Szállásunk:www.hotellausos.com minőségi, kifogástalan, patyolat tiszta szálloda, a világ közepén:o)))
Ingyenes volt a wi-fi és villámgyors, úgyhogy ágyban fekve használtam reggelente és esténként!

Kilátás  a szoba ablakból

Letettük a csomagot, zuhany és gyors átöltözés után irány  a város, mert miért vesztegessük az időnket a szobában, amikor egy csodaszép helyre jöttünk, és ami ráadásul 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt-ezt most is látni több épületen.
Sultanahmet városrészben voltunk/laktunk 150 m-re a  főúttól, ahol  a villamos megy és minden 500 m-en belül van. Aya Szófia 300 m, Kék Mecset 200 m. A szállást a www.booking.com-on foglaltam, a megérkezéskor kártyával fizettem. Semmilyen probléma nem volt, teával vártak bennünket, semmit nem akartak ránk tukmálni sem.

Lobby

A belváros

Nagyon szép, tiszta és kulturált a belváros- ez az első benyomás és ez is maradt.Egyébként a város drága-már miért ne lenne az, ha mindenki vásárolni jön? Egyébként a város gazdag is, sőt pár év múlva Európa leggazdagabb városa lesz! Úgy döntöttünk elmegyünk valahová villamossal,  vettünk zsetont automatából 1,75 TL-ért és felültünk a villamosra és elmentünk a Galata-híd-ig, ami Eminönü városrészben található. Itt átsétáltunk a hídon a másik oldalra, majd alul az éttermek mellett és a tenger mellett vissza. Megnéztük a horgászokat és az éttermeket, azt sem tudtuk, hová kapjuk a fejünket ebben az éjjel nappal nyüzsgő városban. Isztambul 16-17 millió lakosával a világ 6. legnagyobb városa és Európa legnagyobb városa, mégis rendezett, több tenger és öböl határolja, fantasztikus hangulata van, ráadásul 2 kontinensen fekszik: Európa és Ázsia is kapott belőle. Mégis biztonságosabbnak éreztem este is sötétedés után, mint pl. Budapesten. Vagy ez csak a belváros részén van így? A Galata -híd után is ezt éreztem, sőt az aluljáróiban is.

Mögöttem a Galata-híd

Yeni Camii-Új Mecset

Galata-híd alatta éttermek

Az idő nagyon jó volt, kb 16-18 fok meleg! majd visszafelé felsétáltunk  a villamos vonalán a  Sultanahmet negyedig, ott pedig győztük csodálni a kivilágított csodákat: Hagia Szófia és Kék Mecset varázslatos épületeit!
A park és ami körülötte van: kivilágított, szivárvány minden színében játszó szökőkút-fantasztikus. Ha már ott jártunk a  Kék mecsetbe be is mentünk, természetesen mezítláb és kendővel a fejemen. Jó volt, mert nem volt tömeg, mondhatnám senki sem volt, sorban állni sem kellett. Megcsodáltuk a millió mozaikot, mint gyerekek tátott szájjal bámultunk.

Aya Szófia kivilágítva

Kék Mecset kivilágítva

Jó későn értünk vissza a szállásra, nem volt félelem érzésünk, tele voltak az utcák, az éttermek, nagyon jó hangulata volt az egésznek, azt is mondhatnám, hogy nagyon hangulatos volt. Milyen jó lehet itt lenni nyáron:o). Vacsoráztunk az egyik helyen, jó idő volt a szabad ég alatt, hangulatos padokon és nagyon fáradtan zuhantunk az ágyba.

Kék Mecset

Kék Mecset

Kék Mecset udvar

Kék Mecset belülről-milliónyi lámpás világít

Másnap reggel nem tudtunk sokáig aludni, ráadásul Törökországban 1 órával több van mint Magyarországon, + besütött a nap az ablakon, mivel az időjárás-előrejelzés esőt jelzett gondoltam-ki kell használni-utólag helyesen:o((( Fél 2 körül 22 fokot mutatott a kinti hőmérő, le kellett venni a kabátokat-melegünk volt!

Elmentünk a Kék Mecsetbe megint- csodaszép nappal is-megkerestem a padokat amin 24 évvel ezelőtt ültünk: megvoltak- majd az Hagia Szófiába mentünk, ahol iszonyat tömeg volt, majd  megnéztük az előttük lévő teret, ami teljesen szét van dúlva, csak kis helyen lehet közlekedni. Rakják a térkövet, gödrök vannak ásva, nem nagyon lehet sétálni, el van térítve az ember, jó nagyot kell kerülni.
Egyébként az Hagia Szófia elől indul a Hop on Hop off piros busz, amire 20 euro a jegy (mi nem voltunk rajta) egy nagy kört tesz Kabatas-ig, majd vissza-ha valakit érdekel. Jó időben biztosan érdekes!
Majd innen a Topkapi Szerájhoz mentünk, ahol vettünk jegyet, ami 20 TL volt + 15 TL a hárembe. A Gülhane Parkban iszonyat sok ember volt, kisiskolásokat hoztak a Topkapiba látogatóba, végig ordították az egész látogatást, az őrök megértek rájuk szólni, mi meg nem tudtuk élvezni az egészet. A Topkapiba átvilágítják a csomagodat és fémérzékelőn kell átmenni, amikor bemész. Itt is torlódott a sor.Jó sokat kellett várni, pedig időben érkeztünk.
Úgy nézett ki: aznap mindenki itt tömörült:o(

24 éve ezek a padok  már megvoltak

Itt kb 2,5 órát töltöttünk el, nekem természetesen a nagy gyémánt tetszett a legjobban, bár az a trón sem volt kutya a mi a szultán kincsei között van. Az iszlám ereklyék múzeuma sem kutya! Persze fényképezni csak a kertben lehetett!

Topkapi után elmentünk a Nagy Bazárba, ami nagyon híres. Hát mit mondjak: nem változott semmit, de többi arab ország bazárjához képest: tiszta, rendezett, biztonságos és hatalmas. Bár szerintem drága.
Itt jól elszúrtuk az időnket 17 óra körül jöttünk ki és be volt borulva az idő: csöpögött az eső. Dombnak fel dombnak le, sehogy sem találtuk a haza vezető utat, de azért valahogy a végére sikerült, már rohadtul elegem volt a boltokból és a boltosokból.

Ez valahonnan megszökött!

Topkapi Palota bejárata a Gülhane Parkban

Elsétáltunk a Beyazit-mecsethez, majd megnéztük az Egyetem bejáratát és alig találtunk haza, pedig már nagyon szakadt az eső.

Topkapi Szeráj bejárata

Topkapi belső udvara

Beültünk egy cukrászdába  a fő úton, ennek nem lehetett ellenállni olyan csoki-költemények voltak!

Sajnos ezt többször megismételtük ebben a pár napban-volt, hogy vacsora helyett!

Alig jutottunk el a  szállodába, mert lejártuk a lábainkat, és alig vártam, hogy vízszintesbe helyezzem magam!

Másnap reggel beborult idő fogadott bennünket. Komplett kirándulásra mentünk: 8.25-re jöttek értünk, a sarkon várt bennünket a kisbusz és kb 18-an mentünk erre a progira: több indiai német utazók. Még a neten foglaltam, nem bántuk meg, 2 magyar hölgy is volt az utitársaink között, ami csak az ebédnél a közös asztalnál derült ki.
Első útunk a Rüstem Pasa dzsámiba vezetett, olyan mint a Kék mecset, csak kisebb.

Rüstem Pasa Dzsámi

Innen a közelben lévő Egyiptomi vagy más néven Fűszerbazárhoz mentünk, ez kisebb, minta  Kapali Carsisi= Nagy Bazár és egyszerűbb, ha mondhatok ilyet.
Innen elmentünk Kabatas-ig, itt vannak a villamosok végállomásai, ahonnan a Taksim-ig mentünk. Majd vissza le a kikötőbe és onnan  hajókirándulásra mentünk a Boszporuszon, el a Boszporusz-hídig, majd a másik hídig és ott fordult meg a hajó és a másik oldalhoz közelebb jött vissza felé . Kívülről láttunk sok szép palotát, a Rumeli -erődöt, sok dzsámit. kb 1,5 órán keresztül hajóztunk, csak közben olyan hideg lett és az eső is megeredt, hogy majdnem megfagytunk:o(, pedig fel voltunk téliesen öltözve.

Nagy Bazár belülről

A hajókirándulás nagyon jó volt, kivéve az időt, idegenvezetőnk folyamatosan mondta mit látunk és merre járunk.
Majd visszabszálltunk a  kisbuszba és irány Ortaköy városrész, de mivel szakadt, nem volt kedvünk kiszállni, ezért elmentünk inkább előbb ebédelni: Camlica Hill-re, ami az ázsiai oldalon van-átmentünk a hídon!
A Boszporusz-híd 2 kontinenst köt össze: Európát és Ázsiát, egyébként 1704 m hosszú.
A hídon egyébként gyalog nem lehet átmenni, régebben többen próbáltak öngyilkosok lenni-ezt megelőzve megtiltották. A gyalogúton egyébként mi rendőrautókat láttunk nagyon lassan haladni.
A Taksim térről egy emeletes busz visz át egyébként  a hídon.
Majd fel a Camlica Hill-ig, ez Isztambul legmagasabb pontja, nagyon jó képeket lehetett volna csinálni, de sajna az eső nem állt el.
Így ebéd után rögtön mentünk a Dolmabahce Palotába, ahol sok szép szobát és egy 4,5 tonnás csillárt láttunk.

Hajókiránduláson

Mögöttem a híd

Útközben többször ittunk narancs-, és gránátalma juicet, amit a helyszínen facsartak.

Rumeli-erőd

A Dolmabahce palota csak vezetéssel látogatható, a benti őrök nem voltak szimpatikusak, mindenhol sürgettek minden csoportot: tovább-tovább.
Maga a palotának csak kis része látogatható, mert egyébként 365 szobája van és nagyon fényűző az egész, szép a parkja, kertje.

Dolmabahce  a tenger felől

Boszporusz-híd a buszról

Ez a kép szerepel több könyv címlapján Isztambulról: persze nélkülem: Ortaköy mecset a híddal

Dolmabahce Saray bejárata

Egyik tengeri kijárat/bejárat

Egy szökőkút

Innen hazavittek bennünket, igaz, hogy nagyon elfáradtunk, de még egy süti belefért a szokásos cukrászdában.Ráadásul egy tök jó dolog, hogy sehol nem lehet dohányozni! Ez számomra teljesen pozitív!

Vízvezeték

Másnap (szombat reggel) felszálltunk a villamosra, átmentünk a Galata-hídon, majd felmásztunk a Galata-toronyhoz, majd felmentünk lifttel a toronyba: belépő 11 TL.  Szerintem aki még  nem járt itt, feltétlenül menjen, mert fantasztikus a kilátás.
Szerencsénkre a tömeg előtt érkeztünk, így nem kellett várni, de visszafelé láttuk, hogy már kihúzták a piros szalagot és nagyon sokan vannak:o(

Galata torony

A kilátás fantasztikus, lifttel lehet feljutni hét emeletet és 2 emeletet meg gyalog kell megtenni. Engem levert a víz, fent pedig nagyon fújt a szél, itt fázhattam meg, a kilátás fantasztikus. Nagyon szép lehet kivilágítva, vagy amikor a várost kivilágítják és akkor a látvány! Végül is védelmi funkciója volt a toronynak, az Aranyszarv-öblöt védte meg a Boszporuszt, meg hát a várost!

A kilátás mint írtam fantasztikus, csak ha mindenki betartaná a haladási irányt a keskeny terasz részen, akkor nem kellene tömörülni sem.

Innen legyalogoltunk a  tengerpartra, vettünk filteres almateát, ittunk juice-t, ez az oldal sokkal olcsóbb volt, mint a másik.

Innen gyalog át  a Galata-hídon és át Eminönübe, majd megkerestük az
Eyüp-be tartó buszt: 99-es vagy 99 A.
Kb.:10 percenként jár. Vettünk jegyet a buszon 1,65 TL-ért és kb 15 perc múlva ott voltunk. A buszon szóltak hol kell leszállni.
A temető messziről fehérlik a domboldalban, nagyon messziről is látszik, jó időben meg még jobban.
Elindultunk a belvárosi rész felé, itt éppen egy nemzetközi zenei ünnepély volt, amit Eyüp-ben rendeztek meg.
Sétáltunk a fő utcán, nagyon sok ember volt!

Eyüp

 A dzsámi mellett kell közvetlen felmenni a felvonóhoz, de mi előtte sétáltunk egyet a városkában, betértünk egy pékségbe és forró kenyeret ettünk:o)

Eyüp-fesztivál

Belváros: Eyüp

Visszamentünk a dzsámiig, itt a temető mellet visz az út a felvonóig, ami Pierre Loti kedvenc törzshelyére visz föl a hegytetőre,  a kávéházba. A temető nagyon érdekes, mert óriási feliratok vannak,ráadásul minden sírkőnek van fejköve és lábköve is- és felülről el lehet olvasni őket. Elég össze-visszának tűnik a sírok rendezetlensége, de biztosan nem így van.
A kilátás felülről fantasztikus:

Kávéház

Itt teáztunk

Temető

felvonó

Eyüp Sultan bejárata

udvara

Megint megeredt az eső, innen elgyalogoltunk egy buszmegállóba, pont jött egy 99 A jelű busz és visszavitt bennünket Eminönübe, de a 2. hídon átment és a Galata-hídon tért vissza egy kis kitérővel. Borzalmas sokan voltak  a buszon, alig vártuk, hogy leszálljunk, nem volt levegő, de valakinek eszébe jutott, hogy jót tenne egy ablaknyitás. Bár ha el is ájulok el nem estem volna, mert annyian voltunk, hogy megtartottak volna.

Eminönü-kikötő

Itt a kikötőben mindig sokan vannak, nagy a nyüzsgés. Vacsora után irány  a szálloda.


Vasárnap reggelre belázasodtam, így feküdtem amíg a szállodába lehettünk, dél előtt pár perccel kicsekkoltunk és 12.20 körül jött értünk  a transzfer, amit az Aya Szófia előtti bódéban ülő embernél foglaltunk előző este. 5 Euro volt az Atatürk reptérre per fő, pontosan jöttek, a gépünk 15.40-kor indult és itthoni idő szerint 16.30-kor szálltunk le Ferihegyen (vagy akkor már Liszferihegyen?).
Minden estere kár, hogy nem volt jó időnk, így újabb ok, hogy vissza kell térnünk, hogy megnézzük napsütésben és melegben a várost!

Fűszerbazárban