Ma reggeli után otthagytuk Tbilisit és a grúz hadiúton elindultunk majdnem az orosz határig, egészen Stepantsmindaig vagy hétköznapi nevén Kazbegiig.
A grúz hadiútnak a mai napig van jelentősége: ezen az egy úton tudnak közlekednia kamionok Európa és Ázsia között illetve ez köti össze a kaukázusbeli országokat. Kamionsorok álltak itt napokat, hogy átléphessék az orosz határt. Volt itt minden nemzetiségű kamion: örmény, grúz, orosz, belorussz, kazak, üzbég, török és még lengyel felségjelű kamionokat is láttunk...
A grúz hadiútnak megvannak a maradványai: ezek alagutak-gondolom ne lehessen látni mit szállítanak rajta/benne...
A Kaukázus pedig lenyűgöző :)
Az úton több helyen is érdemes megállni és megcsodálni sok mindent.
Első megállónk a Zhinvali -víztározó volt, ez látja el ivóvízzel Tbilisit.
Következő megállónk az Ananuri-erőd.
Következő megállónk pedig már a Kaukázushoz tartozó Nemzeti Park területén van: Gudarinál a híres síterepen már készülnek a síszezonra.
Ez egy grúz-orosz örökbarátság emlékmű. Nekem tetszett :) Itt már kimondottan hideg volt és a köd szitált.
A kilátóról kitekintve a patak méretű Aragvi völgyét láthattuk volna ha nem lett volna akkora köd, hogy még 20 cm sem volt a látótávolság...A 2379 méter magasságban lévő Kereszt-hágó nevét a csúcson álló kereszt után kapta.
A tájat tátott szájjal lestük, útközben felvonókat is láttunk. A hegyek itt majdnem az égig érnek...
Sno festői települése a Kaukázusban. Itt állnak ezek az óriás szobrok, amiket egy író faragott a közelmúlban. Az út mellett találhatók ezen az apró településen, könnyen megtalálhatóak. Itt már 2000 m tengerszint feletti magasságban járunk.
Innen egy bankba mentünk: a grúz hadiúton megbüntetett bennünket a rendőr, mert megelőztünk kb 50-nel egy marshrutkát záróvonalon... ott csak záróvonal van... szóval szerintünk csak kifogás volt... amikor mondta, hogy 50 lari lesz, megkönnyebbültünk...de mikor adott egy befizetési bizonylatot, ha nem ültem volna a kocsiban dobtam volna egy hátast :) Mondta, hogy bank... Tbilisi... én meg mondtam, hogy nem megyünk már Tbilisibe ezért sem... :)
Akkor fizessük be egy állami bankba pl Liberty Bank én meg mondtam, hogy kazbegibe megyünk-és közölte, hogy ott is van... na jó. Ekkora problémát adni nekünk...Google a jóbarát, rákeresek és ez legyen az első, mert hétvége jön, hogy megyünk majd haza ha ez nincs lerendezve? De mit ad Isten...Grúziában a szombat is munkanap és a bankok is vannak :) így még ma irány Kazbegiben a bank :)
A Liberty Bank a főtéren van Stepantsminda településen, megállunk előtte, maszk fel, be a bankba. Mutatjuk miért jöttünk... ááá sajnálkoznak, útlevelet kérnek és 50+1 larit kell fizetnünk... amíg az egyik hölgy bepötyögi az adatokat, a másik lapozgatja az útlevelet.. és nézegeti hogy Budapest? És hogy a Lánchíd van elől rajta és bent pedig a Parlament.. mondjuk nem az a Vár.
Erre a a Liberty Bank falán minden nyelven ki van írva a szabadság szó, megtaléljuk pont szemmagasságra mögöttük magyarul is: mondjuk nekik az a magyar szó :) Örvendezünk egymásnak, megkapjuk a befizetést igazoló papírokat-egybetűzve és elköszönünk tőlük.
Stepantsminda települése egy nagyon kis település itt a Kaukázusban és a túralehetőségek mellett sokan az orosz határ közelsége miatt itt túráznak, de szinte semmi nincs itt. A falu rendetlen, tehenek mindenhol, és épp utat is építenek, a hotelünket 5.irányból kell megközelítenünk, mert nem jutunk emiatt a közelébe se... de ez senkit sem izgat... a szabadtéri gázvezetékek és órák látványa pedig anyut izgatja szakmabeliként :)
Majd a szállásunkra mentünk-ahol senkit nem találtunk... majd előkerültek vendéglátóink is :) Felcuccoltunk, felöltöztünk és elindultunk a Stepantsminda ikonikus látnivalóját megnézni, megcsodálni, ami miatt jöttünk Grúziába....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése