És szarrá áztunk, úgy rendesen.
Ráadául alig találtunk valakit aki szervezett január 25-én utat ide, mert ugye holiday van..
Ez a kirándulás csodaszép látnivalókkal kecsegtetett-már ha jó idő lett volna, a sárga rízsmezők között kanyargó Huong Song folyó sem kutya!
A hotel fantasztikus-ja nem-reggelije után kora reggel 3/4 8-kor jöttek értünk. Itt mindenki legalább fél órával korábban jön és nem később-ami eéggé zavaró így, hogy hajnalban minden perc számít-nekünk.
A buszon kb össz 16-an voltunk, és elindultunk Nin Binh felé. Az eső épp nem esett és volt remény.. aztán Ninh Binbe értünk és elkezdett csak csöpögni, majd mikor már kifelé sétáltunk szinte ömlött!
Már akkor az esernyő és esőkabátok ellenére teljesen eláztunk..
Innen kifelé haladva nagyon eleredt, alig jutottunk el a buszhoz.
Majd mivel már dél volt, így ebédelni mentünk.. egy hatalmas étterem ez Tam Coc faluban-itt a mennyezetről ömlött be az eső több helyen is.
Az ebéd svédasztalos volt, igazából mindenki azt evett amit akart.
Ebéd után következett a várva várt csónakázás :)
Az eső pedig egyre jobban szakadt..
A Barna azt mondta biztosan nem jön és a Szofi pedig elalut a busz 5-ös ülésén.. Így ők maradtak a buszban..az idióta idegenvezetőnk pedig mondta a Barnának hagyja ott a gyereket és menjen ő is csónakázni... a marhája..
Mi 3-an igaz kedvünk nem volt hozzá, de kínunkban elmentünk.. és 3-an ülhettünk egy csónakban...
Mondanom sem kell az idegenvezető az az über okos-aki a buszba beszálláskor valami 5 vetsszakos nemtudommit elénekelt nekünk-basszus-illem ide vagy oda-végig vihogtuk..szerencsétlen annyira röhejes volt :(- na az mondta, hogy 1,5 óra csónakozás. Én mondtam, hogy max 10 perc oda és pont annyi vissza... erre nem tudtak mit mondani ám legyen! A hülye mit gondolt? Ömlő esőben1,5 órát fogunk csónakázni?
Szinte semmit nem élveztünk a tájból és semmit sem láttunk.
Hiűba volt rajtunk a nylon kabát, meg ugye a mi vízhatlan kabátunk a bugyogónkig eláztunk. Egy illegő billegő ladikban egy ki tudja milyen mély folyóban mire számíthatunk , ráadásul már kezdtünk az esőtőé áthűlni.. szóval mondtuk a nőnak.mikor már szarrá áztunk, hogy mehetünk kifelé.
Szuper program lett volna mindenz, csak nem ebben az esőben. A hölgy az evezőket lábbal hajtja! Közben tudta az okostelefonját piszkálni, ráadásul a borravaló, amit fejenként kellett neki adni az sem tetszett neki.pedig az idegenvezető mondta mennyit adjuk. Na ez volt az utolsó, hogy adtunk!
Alig vártuk, hogy elinduljunk hazafelé és csaknem 3 óra buszozás után megérkezzünk Hanoiba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése