Masada és a Holt-tenger -3. nap

Kora reggeli indulás után hamar kijutottunk Eilatról, egy ellenőrző ponton haladtunk át, megállni nem kellett.
A 90-es út a jordán határ mellett halad nyílegyenesen-na jó van benne egy-két kanyar.:)
A maps.me útvonaltervezőt használtuk.

A Holt-tenger alsó részénél.

A Holt-tenger alsó részét érintettük-itt volt magnézium gyár, meg holt-tengeri üzem is (ez volt kiírva).
207 km-re írta a célállomásunkat a gps, amit meg is találtunk. Ezért 2,5 órát autóztunk.
Baljós felhők kúsztak a távolban, a tervezett Ein Gedi felől nagyon ronda felhők látszottak....
Masadahoz a 90-es útról balra kell bekanyarodni.

Először egy sorompóval elzárt területhez érkezünk, ahol fegyveres őrök állnak. Majd köszöntek és mondták, hogy parkolni az első lejárónál tudunk jobbra kanyarodva. meg is találtuk a fedett parkolót, ahol a kocsit letettük. Innen lifttel lehet felmenni a felvonó szintjére és a jegypénztárhoz.
Mosdó, kisbolt (kapni vizet, rágcsálnivalót, könyvet, ajándékokat) is található itt, illetve van egy nagy makett Masada-ról.
Egy felvonó van, egyszerre 80 embert tud felvinni, az út kb 3 perc.
A kilátás csodálatos, ahogy a hegy tetejéről is.A belépőhöz adnak térképet.
A belépő 29 sékel-ha gyalog jössz fel és le.
A belépő és a felvonó felfelé: 57 sékel, majd az oda vissza jegy a belépővel együtt 74 sékelbe kerül. Többen írták, hogy nem kell megvenni a jegyet lefelé, mert nem nézi senki, de nézték most. Mi csak felfelé vettünk jegyet, és amúgy is gyalog terveztünk lejönni, a Kígyó ösvényen(The Snake Path gate-nél ) Ha mégis úgy döntesz, hogy nem gyalogolsz, akkor fent lehet venni jegyet.

Felérve nem volt meleg, inkább nagyon is megélénkült a szél, bár nem fáztunk. A tetőről csodás kilátás nyílt a sivatagra és a Holt-tengerre.
Izrael északi területe felől pedig randa felhők jöttek. Bíztam abban, hogy nem itt fog leesni, vagy elmegy másfelé. :(
Masada egyik érdekessége, hogy a magassága többszáz  (450 m) méterrel magasodik a Holt-tenger fölé, de a hegycsúcsa van csak a tenger szintje fölött.
A hegy története nagyon szomorú, egy tragikus történet :( Masada volt  Kr. e. a zelóták tragédiájának a helyszíne. Azóta a nemzeti összefogás jelképe.
Heródes, Judea királya építette ezt az erődítményt, egy korábbit felújítva, átépítve. Egyébként fantasztikus látni, hogy mekkora és milyen falakat emeltek akkoriban, mindenféle gépi eszköz nélkül. Fantasztikus fürdőket hagytak maguk után, csodaszép mozaikokkal kirakva.
Heródes itt meg tudott bújni. óriási gabonatárolókat és víztárolókat épített-így hiába zárták el a rómaiak-akik be akarták venni Masadát- a vízutánpótlás meg akarták szüntetni, ki akarták éheztetni a zelótákat, ezzel nem mentek semmire, nem jártak sikerrel. Többmint 3 évig tudtak így élni, hiába ostromolta őket 10000 római katona.
Majd építettek egy rámpát felfelé ez a Battery feljárat, és a zelóták rájöttek, hogy itt a vég. de nem akartak fogságban meghalni, nem akartak rabok lenni. Szabad emberként akartak meghalni.Összehívták az embereket, mindenki leölte saját családját, majd öngyilkosok lettek. Csak 10-en maradtak, majd egy leölt mindenkit és megölte magát. Amikor a rómaiak ideértek nem találtak élő embert.
A mai napig Masada a nemzeti összefogás jelképe. A frissen kiképzett katonák itt teszik le esküjüket: "Masada  nem eshet el újra".
Masada a világörökség része 2001 óta.
Az élmény egyedülálló és megható ott állni a tetőn és nézni, illetve elképzelni, hogy ezek az emberek itt éltek, itt léteztek, itt voltak boldogok és itt haltak :(

Masada ahogy közeledsz felé

várunk a felvonóra

felértünk

fentről lenézünk...hol fogunk lemenni

kilátás fentről....meseszép

fürdő

mozaikok

szintén fürdőház

a Kígyó-ösvény kezdete felfelé

Masada utánra Ein Gedi volt betervezve, de addigra úgy besötétedett arrafelé a felhők miatt, hogy jobbnak láttuk visszaindulni Ein Boqeq felé.
Ott még sütött a Nap.

Ein Boqeqhez lehajtva a főútról, egy ellenörző ponton átkelve lehet bejutni. az autó csomagtartóját kellett kinyitnunk.
Úgyebár fürdeni szerettünk volna. Nem nagyon láttunk strandot, csak a szállodák saját strandjait. Találtunk a "falu" végén egy dombot, ahol ki volt táblázva, hogy Free Parking. Na oda álltunk fel.Felvettük a fürdőruhát és irány a strand. Az Isrotel Dead Sea hotel strandjára mentünk le, ez az utolsó a településen, ami úgy néz ki, mintha valami szanatóriumba csöppentünk volna :) Fehér fürdőköpenyes emberek papucsban grasszálnak az utcákon :)

Leértünk a partra, ahol nem állított meg bennünket senki, így kerestünk egy ágyat. Sajnos nagyon be volt borulva, lógott az eső lába.
Majd jött egy strandboy, és kérdezte, hogy melyik szállodában vagyunk... Mondtam egyikbaen sem. Akkor kell fizetni az ágyért. Egy ágyat kértünk, mert eszünkben sem volt feküdni, de a currysárga homokba viszont nem akartam a cuccainkat letenni, ami ráadásul csurom vizes volt.
20 sékelt kért, mondta egész napra ennyi és rendes volt, mert 2 db hófehér törölközőt is kaptunk.
Itt volt zuhanyzó, öltöző és WC is, a vízbe pedig mezítláb be lehetett sétálni, nem volt semmi kényelmetlen talaj :)
Nekünk ez ennyit bőven megért.
Kb 30 percet lebegtünk, persze belecsapkodtam a vizet a szemembe és meg is kellett nyalnom azt :) Rettenet sós volt :)
Naná hogy sós volt!! Milyen is lenne :D  A víz kellemes volt, melegebb, mint a levegő. Aztán egyszer csak azt vettük észre a holt-tengeri lebegésünk közben, hogy habosan buborékol az eső a víz felszínén. Ha a szél ne támadt volna fel, akkor ki sem mentünk volna :(
Miért pont ilyenkor van ilyen idő? Pedig tudom, hogy ez még nem is volt vészes, csak kellemetlen. A levegő a parton lévő hőmérő útmutatása alapján kb 3 fokot simán lehűlt pillanatok alatt.
Aztán összeszedtük magunkat, kimentünk a  vízből-amit nagyon élveztünk. Nagyon nehezen tudtam a mélyebb vízben érinteni a talajt a lábammal.
Lezuhanyoztunk: langyos víz jött a zuhanyból nem hideg-hú de jó volt lemosni a sót-szinte ragadtunk. Már kezdtünk feloldódni a sós pácban:)
Majd át-, illetve felöltöztünk és elindultunk hazafelé:(
Nagy élmény volt újra a Holt-tengerben fürdőzni.

Az út hazafelé eseménytelen volt, meglehetősen unalmas.

hol esett, hol csak csöpögött...

A felhő és Nap viszont csodaszép látnivalót rajzoltak az égre :)

 Aztán ahogy közeledtünk Eilathoz a kocsi hőmérője 17 fokról 23 fokra kúszott fel. 60 km-re Eilattól nyoma sem volt semmilyen esőnek.

a sivatag naplementés változata hasonlít a szivárványhoz :))

Majdnem sötétben értünk vissza. Lementünk a Marina felé vacsorázni a kedvenc izraeli kajáldánkba. Már megismertek bennünket :) Isteni méregdrága kebabot ettünk :) a mai napunkat megint jól kihasználva töltöttük :)

potom 90 sékel = 7200 Ft....