Kelet-Anatólia 20. - Sanliurfa

 

Végre Sanliurfában vagyunk. 

A hotelünk szuper, az autónak remek helye van, mi pedig 1.1 km gyaloglás után megtaláltuk a

Balikligöl-t( Ábrahám tava)

 

Rengeteg ember van ebben a nagyon zöld, rendezett városi parkban -persze rendőrök is tucatszámra, mint mindenhol Törökországban..kigyerekes családok, fiatal vagy idősebb párok kint sétálnak, fotózkodnak, fagyiznak.. Vagy a halaknak való eledelt vásárolják és etetik a tóban élő halakat.  A tóban élő pontyokat  a helyiek szentként tisztelik, szigorúan tilos őket megfogni vagy megenni.

Şanlıurfa szellemi központja. A legenda szerint Nimród király itt vetette máglyára Ábrahám prófétát, ám Isten a tüzet vízzé, a fahasábokat pedig szent pontyokká változtatta.

A medence partján sétálva a helyi szokásokhoz híven meg is etettük a halakat.

Közvetlenül mellette található a Mevlid-i Halilulrahman-barlang, amelyet Ábrahám születési helyeként tisztelnek.

 

A Balıklıgöl pontyait a helyiek és a zarándokok a mai napig szentként tisztelik.Szigorúan tilos őket bántani vagy megenni: A helyi hiedelem szerint aki megkísérelne megenni egyet is közülük, az megvakul vagy szerencsétlenség éri. A látogatók etethetik őket: A tó partján kis tálkákban speciális haleledelt lehet vásárolni. Amikor a vízbe szórod, a felszín szinte forrni kezd a több ezer felbukkanó pontytól.

A fehér ponty legendája: A helyi legendák szerint a tóban él egy mitikus fehér ponty is. Úgy tartják, hogy aki megpillantja ezt a ritka, rejtőzködő fehér halat, annak megnyílnak a mennyország kapui, és minden kívánsága teljesül.

 Majd hazasétáltunk, most már lassaban, nem sietve.

 

Hazafelé indultunk, az óváros kőfalai között és egy helyi lepény-sütödében már épp dolgoztak. (Odafelé még nem)

Meglestük hogy és mit készítenek: a mester a kemencénél a fiúk pedig a lidzt szitálásától az adagok kiporciózásáig, a sült zölségkrémek kézzel!!! a tésztára paszirozásával foglalkoztak. Aki legközelebb volt az ablakhoz ő szolgálta ki a vevőket. Isteni illatok jöttek, de előtte ettünk a tó mellett.... és kaptunk egy ilyen sültzöldséges isteni lepényt nem akartuk elfogadni, de nagyon kérte a mester hogy igen, vigyük-egyuük.

Hozzáteszem isteni volt: kicsit nem is kicsit csipős, sült padlizsán, paprika meg ki tudja milyen isteni fűszerek nem

kerültek a papirvékony tésztára ami így egyben sült össze a rendes fahasábos kemencében pillanatok alatt...

Szóval csak úgy kaptuk ....

Megilletődve fogadtuk el. 

 

Majd az óváros másik részén sétáltunk még egyet a kellemes melegben