Egyiptom, Siwa - Amun temploma, Siwa -6.

 

A Szíva-oázis (arabul: واحة سيوة Wāḥat Sīwah) Egyiptom északnyugati részén, a Kattara-mélyföld és a Líbiai-sivatag között található Marsza-Matrúhtól kb. 300 km-re délnyugatra, illetve a Baharijja-oázisban fekvő Bavititól 400 km-re Ny-ÉNy-ra.

Szíva az egyik legtávolabbi az ország oázisai közül. Egy régi karavánút mentén, 18-19 méterrel a tengerszint alatt fekszik, a Nyugati-sivatag mélyén.

Az oázis 80 km széles és 20 km hosszú.

Mintegy 23 ezer fős, elsősorban berber lakosságú, akik a berber nyelvcsalád szívai dialektusát beszélik.

Az oázisban datolyán kívül elsősorban olajbogyót, szőlőt termesztenek. Az asszonyok itt arról híresek, hogy a datolyalevelek szálaiból remekbe szabott kosarakat és egyéb használati tárgyakat készítenek.

Az itt található több mint 200 forrás között van sós, édes, forró és hideg vizű is. A források egy részét gyógyászati célra használják.

Az oázis Kr. e. 1000 óta ismert. A Kr. e. 5. századi történelemtudós és utazó Hérodotosz leírta, hogy vannak források, amelyek vize reggel meleg, ám ahogy a nap múlik, egyre hidegebb lesz a vize, míg mások legmagasabb hőmérsékletüket az éjszaka közepén érik el. 

Kr. e. 331-ben az itt álló Ámon isten jósdáját Nagy Sándor is felkereste.

Az oázis városa egy 13. századi, vályogtéglából emelt erőd köré települt, amely magas falai távol tartották a támadókat. A házak nagy része szintén vályogtéglából épült.

A várostól 3 km-re keletre, egy dombtetőn található az ókori Agurmi település, amely egy mecsetet kivéve igen romos állapotban van. Táblák mutatják az utat a Kr. e. 6. századi orákulumtemplomhoz (Temple of the Oracle). 

Innen nem messze délre fekszik az Ámon istennek szentelt templom romjai. Ma reggeli után a Siwa felfedezésére indultunnk, hogy megnézzük az Amun templomát is.

 

Szíva 1820-ban lett a mai Egyiptom része. 1926-ban egy viharsorozat nyomán sok épület összeroskadt, így a város egy része romváros hangulatát kelti. Az 1980-as évekig ismeretlennek számított errefelé a televízió, és szamár vontatta kocsin kívül más közlekedési eszközt nemigen használtak. Napjainkban már Marsza-Matrúh kikötővárossal aszfaltút köti össze, ami sok változást hozott az oázis lakóinak életébe. Az innen kelet felé fekvő Baharijja-oázis felé is egy aszfaltút építését kezdték meg, ami félig-meddig készült el.

Ma reggeli után a Siwa felfedezésére indultunk.

Első megállónk az Amun Templom volt( Oracle Temple) ahol Nagy Sándor is járt. Ez a templom jósdaként működött.

A Siwa oázisban található jósdatemplom Egyiptom egyik legjelentősebb és legősibb vallási helyszíne. Leginkább arról híres, hogy itt található Ámon jósdája, az ókori világ egyik legfontosabb jósdája. Az Egyiptom távoli nyugati sivatagában található templom az Ámon istenhez fűződő kapcsolata és az ókori világ királyainak és uralkodóinak prófétai útmutatást nyújtó szerepe miatt vált ismertté.

Falai Siwára jellemző, rusztikus kershef-ből -sóstóból származó sóval kevert agyag- készültek, míg a belső szentélyt súlyos, hófehér mészkőtömbökből emelték a Kr.e. 6. században.

Királyok és hadvezérek vártak itt válaszokra, sorsfordító döntések előtt-az Amun jósda jelentősége a delphoi jósdával verekedett a maga idejében.

Nagy Sándor sem véletlenül jött ide - Kr.e. 331-ben- egészen Memphiszből menetelve. Egyetlen kérdés hajtotta: valóban ő-e Zeusz (Ámon) fia és a világ ura? Az Orákulum válasza egyértelmű „igen” volt – ez a pillanat adta meg neki a végső legitimációt további hódításaihoz.

Belépő: 120 EGP

Péntekenként nincs nyitva, de mi (MA) pénteken jártunk itt.