Moldova, Kisinyovban -8.

 Utolsó napunkra hagytuk Kisinyovot.

Reggeli után összepakoltunk, majd 11 óra körül kicsekkoltunk és a kocsiba pedig lepakoltuk a cuccainkat. A kocsi maradt a hotel előtt, mi pedig gyalog vettük nyakunkba a várost. 

 Meg nagyon meleg van, de nagyon szuper hogy ebbe a városba álmodtak szuper zöld és hűs parkokat, így van lehetőség megpihenni, lehűsölni.

 

 A templomoknál nagy a forgalom, sok esküvőt tartanak a parkokban pedig fotózkodnak. 

 Egy újabb szovjet mozaik a házfalon.. még jó hogy, megmaradtak a múltból ezek a remekművek.

 

Majd útba esett a History Museum-Water Tower is.

 

A Valea Morilor park is egy újabb meglepetés volt számunkra itt Kisinyovban. A vörös gránitlépcsőkönk mentünk le és a másik végén jöttünk fel... 

A parkból kijőve a Dinamó stadionja mellett sétáltunk és fotóztuk a grafittis falat... a stadioban építési munkák folynak épp...

Dinamó Stadionja

a Moldovai Parlament épülete

Innen a City Catedral parkba mentünk ahol rengeteg pad áll az idelátogatók részére.. és itt töltöttünk majdnem 2 órát csak a forgalmat és a helyieket figyelve, mi pedig fagyiztunk. Majd délután 4 óra körül utolsó ebéd/vacsoránkat fogyasztottuk el a La Placintében....

Visszasétáltunk az autónkhoz, ahol átöltöztünk  a hazautazós ruhánkba és elindultunk a  19 km-re lévő reptérre-itt a Citroen Márkakereskedéshez kellett vinni az autót -a  dugó dugó hátán-ez a rövid út 1 óránkba telt... még jó, hogy időben elindultunk visszafelé... előző nap kaptunk a  WizzAirtől egy levelet, hogy a nagy forgalom miatt 3 órával korábban érjünk ki a reptérre.. ha 3 órával nem is, de 2,5 órával korában kijutottunk erre az új, de kicsi reptérre. 

Előző nap becsekkoltam és egymás mellé kaptuk az ülőhelyeinket... ennek kimondottam örültem.

A reptéren elköltöttük a maradék pénzünket-vettünk a finom boraikból és vártuk a hazautat. A gép Bolognaból érkezett-nem késett, online beszállókártyát használtam a mi a boardingkor eltünt.. egyikünkét lecsippantották és a másik elveszett.. ezért utálom az online beszállókártyát... de mivel a nevet megkeresték, így mondták ok, mehetünk.. Eseménytelen volt az út, az idő még jó volt. Újabb élményekkel értünk haza...