Reggelink után újra útra keltünk, csak most észak felé, corallejo irányába indultunk. Felhők jöttek mentek, a szél fújt, de mára még szebb időt igért a wetter.com, mint tegnap-bár a tegnapira sem lehett okunk panaszra.
A táj a Marsra emlékeztet (mintha már jártam volna ott :dD és mégis nagyon kedvelhető. Zöld nem nagyon van rajta, vörösbarna meg fekete a föld, de mégis szerethető.
Príma, nagyon jó minőségű utakon juthatunk el A-ból B-be és a forgalom is alig alig akad.. (bár akkor hol vannak az autót bérlő túristák??
Egyszer csak feltűnt egy vulkán az úton... aztán én is az úton termettem. Lenyűgöző volt a Montana Roja látképe, főleg, hogy úgy látszott az út abban ér véget :)
ezek a megyehatárokat jelző kapuk, 6 megye van a szigeten |
vulkanikus, köves talaj |
innen útunk tovább Coralejjo homokdűnéi felé vezetett-amiket még keresni sem kellett, mert egyszer csak homokos lett ez a szép betonút.. és az út 2 oldalát is ellepte a finom púder homok.
jelzőtáblák figyelmeztetnek a homokra, hogy nagyon csúszik, vezess óvatosan, szél hordja mindenfelé.
ez megint olyan retinába égetős látvány: vulkán, homok, smaragdzöld óceán... áhh |
itt leparkoltuk az autót és a ide másztunk fel egy nagyobb dűne tetejére... |
célszerű mezítláb menni, papucsban nem lehet haladni... lerúgtuk és otthagytuk, de pár perc alatt befútta a homok, így vittük a kézben, de legközelebb nem viszünk semmit :) Itt mi nem láttunk tiltó táblát, hogy tilos lenne bemenni és jóval beljebb a dűnéken nagyon sokan voltak beljebb..
itt messze bent a dűnéken nagyon sokan gyalogoltak... |
Az út melletti homokdűnéktől a következő homokdűnéig sikerült jutnunk, ami pár km az első megállótól, de még Coraljjo városka előtt van,a Grandes Playashoz legközelebb.
Illetve először a strandra gyalogoltunk le.
Itt is az út mellett lehetett megállni és a nagy dűnék most a strand mellett voltak:
megint mentünk kb 500 m-t kocsival és megint megálltunk... hm.. volt aki elveszítette a türelmét :DD
Coralejjoból fotózva a Los Lobos vulkán |
Corallejo így csak átpillantva is jó helynek tűnik!
Innen mentünk tovább és alig találtuk meg a földutat, ami az északi parton kacskaringozik tovább:
Egy újabb gyönygyszem a szigeten: Popcorn beach.
A sziget kavicsai ténylega egy popcornra emlékeztetnek. Itt sziklás volt a part, nagy erejű hulámokkal ért partot az óceán... a háttérben pedig Lanzarote partjai láthatóak.
majd még tovább egy bájos falucskába jutottunk, ami nagyon kihalt volt, de rögtön beleszerettem :) Majanicho.
Volt itt napsütés, hullám mentes öböl, strand és bájos házacskák. Csend, nyugalom és béke.
ebbe a napba ez fért bele:
Na szuper, hogy a szállásunkat láttad :-)
VálaszTörlésMi meg erről a popcornról nem is tudtunk, így nem is kerestük, ez nekünk teljesen kimaradt.
Ugye azt tudod, hogy a dűnékbe nem szabad mindenhol bemenni, pl, az első képsorozatodon, ami az útnak a bal oldalára esik, azaz az úttól a sziget belsejefelé, ott végig ott sorakoztam a táblák és néhol ki is volt írva, hogy (már nem emlékszem), hány száz euróra bírságolnak, ha elkap a ranger.
Nálad olvastam hogy tilos felmenni a dűnékre és kerestem a tiltótáblát..de ott ahol mondod nem volt! Viszont Corallejo városka előtt a strand felé ok volt, de a túlodalon na ott volt egy tábla! Ezt az egyet találtuk...
VálaszTörlésAkkor lehet, hogy már szétestek, vagy feladták a turisták ellen. :-) Nagyon elszaporpdtak a mókusok, csomó képeden látom őket, különböző helyeken.
Törlés