Isztambul -2.

Tegnap is elfáradtunk, vagy csak a jó levegő miatt-jó nagyot aludtunk.
negyed 9-kor ugrottam ki, hogy hány óra is van? :)
Még jó, hogy reggeli 8-10 között :)
Lementünk és az utcán reggeliztünk, nagyon hangulatos a szállásunk reggelizője. Este idegenek is vacsiztak, nagyon autentikus kis hely :)

2 szobából álló suite, fürdővel és nyitható ablakokkal

Reggeli után Sultanahmetben volt dolgunk, de előtte a Yerabatan Cisterci-hez mentünk (útba esett)...és mivel enyu ezt sem látta lementünk. Szerencsénk volt, elkerültük a tömegt..és kifelé jövet láttuk, hogy utánunk már sor áll a felszínen. Az volt még feltűnő, hogy sok a  gépfegyveres a látványosságok, nevezetességek környékén-régebben ez nem igazán volt így, de nem zavart. Sőt megnyugvással töltött el...

majd 1 óra körül elindultunk a T1 villamossal Kabatasig, majd onnan Ortaköybe. A buszmegállót átépítik... de sebaj, sétáltunk egyet a parton-innen is indulnak hajók a Herceg-szigetekre...meg Boszporusz-túrára is. Ez most kimaradt, majd legközelebb...
Aztán kiálltunk az út mellé ahol sejtettem a buszt... és csak nem jött... aztán jött egy 22-es, ki volt írva Ortaköy is, de a sofőrt megkérdeztünk. Igen, jó. Az 5. megálló volt. Leszálltunk épp a híd lábánál. Felnézve elszédülsz a magasságtól :)

Ortaköyben hatalmas tömeg volt. Lent a parton is és az utcákon is. Hétvége lévén sok család volt itt. És Kumpirt ettek. Mi is kértünk, majd beültünk egy étterembe ott. Az édesség is mennyei :)

Az Ortaköy camii végre lepel nélkül, csodaszép bájával pompázott végre. Felette a híd, ami összeköti Európát Ázsiával :)

Kabatasnál

Ortaköy..leszálltunk a buszról

Krumpir

Ortaköy mecset nagyon szép lett. Belülről világos nagyon, olyan légiesen könnyed. Rózsaszín és fehér. Ha hasonlítanám, akkor női mecset :)

Majd miután jóllaktunk és kigyönyörködtünk magunkat, elkezdtük keresni a buszmegállót. persze megint nem volt meg :)
Majd ahol feljöttünk, jött valami diplomata csapat és leállították a forgalmat. erre hatalmas dugó alakult ki... mindenki rossz helyen állt, persze nem arra akart menni stb... mi pedig megláttuk a 22-es buszunkat és felkéretőztünk rá, visszafelé kabatasig. Mint a heringek...volt megálló, ahol nem állt meg-leszálló nem volt-mert nem volt hová szállni az utasoknak...
Kabatasból pedig a funikulárral felmentünk a Taksimra. Anyu még nem járt ott...
Sajnos  anosztalgia villamos sem jár, fel van szedve a sín végig, az gész Istiklal fel van túrva... és  atömeg vagy jobbra vagy balra van terelve-emiatt azt rzed, hogy nem fogunk elférni :)

Végigsétáltunk az Istiklalon, végig a Galata-toronyig.
Hihetetlen mennyiségű ember van itt az utcákon, hihetetlen mennységű üzlet van Isztambulban. Jó itt lenni minden szempontból.
Elsétáltunk a Madame Tussaude Istanbul előtt, de nem tudom, milyen lehet, még nem jártam panoptikumban :)

Majd a Galata-toronyba bejutásról nagyon gyorsan lemondtunk: este 17 órakor kb 150m-es sor állt a bejutáshoz...

Majd lesétáltunk a Galata negyedbe, vagy Karaköybe. Innen gyalog át a Galata-hídon. Fantasztikusan hangulatos  a millió horgásszal a hídon, háttérben a Szulejmániye-mecset a Rüstem Pasha camii minaretetjei.. és épp megy le a nap. Majd egy félhold is belekúszik a képbe :)

Eminönü pedig maga az őskáosz. Á.. ezt nem lehet elmondani. Ezt érezni, hallani, hallgatni , látni kell.

a túloldalon a  Topkapi is készül az estére

Galat-híd: felül horgászok, alul a haléttermek

Sulejmaniye Mecset és a félhold <3