Indulás ...kicsit hosszúra sikeredett...Budapest-Palawan - 2.

Elérkezett utazásunk napja. Nagyon féltem tőle... illetve hogy a budapesti gép csúszása miatt nem érjük el az isztambuli csatlakozást.
Utazás előtti héten csak ezzel foglalkoztam, a lehetőségeket mérlegeltem, terveztem és a lehetséges kártérítésről-illetve a járatcsréről diskuráltama  Turkis Airlines BUD irodával-na ez nem ment.

Utolsó telefonos próbálkozásom az iroda tanácsára vasárnap reggel volt, bár sok reményem nem fűződött hozzá: szombat este láttam, hogy a vasárnap reggeli 1034-es járatot törölték is, így esély = 0.
Mindegy, telefonáltam: nem a válasz: tele van mindkét gép.

Januárban minden napra megvolt a Flightradar felvétele a TK1038- BUD-IST járatról. Indulásunk napjáig talán 4 x érte el a csatlakozásokat, a mi gépünket a TK 060-est pedig csak akkor, ha az késve indult épp: nem 1 am-kor, hanem fél 1 órával később :(

A TK 1038-as január 17-én pontosan érkezett. Hurrá. Talán először a hónapban. Nagy boldogság :)
Aztán egyszer csak kiírták, hogy késni fogunk 40 percet... sebaj -gondoltam :) A napi statisztika szerint ennyi még simán belefér. Aztán ez az idő is elműllott :( Beálltunk boardingolni és lásd : sajna még 1 órát késünk, illetve nem tudják, hogy mikor indulunk. Nem jó az idő stb-mondták a checkinesek.
Kérdésemre és persze másnak is: természetesen a  gépek Isztambulban is késnek és megvárják az utasokat. Kicsit-de csak nagyon kicsit megnyugodtam.

Aztán beszálltunka  gépbe. Hurrá. Elindultunk, de csak gurultunk... és 40 percet álltunka  kifutópályán BUD-on. Vártunk a felszállási engedélyre. Isztambul nem fogadja a járatunkat.
Aztán már elaludtam-teljesen hitemet vesztve, hogy elérjük a csatlakozásunkat, minden mindegy alapon: és a levegőben ébredtem. Az órámat nem mertem megnézni :) A remény hal meg utoljára címen :)
Aztán mikor már kb tudtam, hogy le kellett volna szállnunk, akkor a pilóta bemondta, hogy az isztambuli reptéren megnövekedett hatalmas forgalom miatt 30 percet legalább a levegőben körőzünk... borzalmas érzés volt. Ezt megtette 2 x.
Majd azt is bemondta, hogy a csatlakozások várnak és elkedte sorolni, hogy melyik gépnek hányas a kapuja: a miénk a 216-os volt. Aztán beadtak egy reptéri térképet, hogy tanulmányozzuk, hogyan jutunk el leggyorsabban az adott kapuhoz.
Ahogy leszálltunk az Atatürk reptéren, láttam- a 216-os kapunál álló TK60-es mellől akkor veszik el a csápot. Mi meg itt ülünk a gépben, a csatlakozásunk meg most megy el. És percre pontosan indul, nem vár semennyit sem :( A pilóta meg csak mondta a csatlakozási kapukat. Brrr. Nagyon mérges lettem :( Nem tudom, hogy miért nem tudja, tudta, hogy nem várnak a gépek.
leszálltunk, valahol a vfrancba álltunk meg, ahogy a gépből kiszálltunk-csak vizes volt asdz aszfalt, nem esett semmi, a szél sem volt viharos-csak épp lengedezett. Ez lenne rossz idő? Na nem . Viszont a reptér fel van túrva, építkeznek, hely pedig szűkösen van, valszeg ez és az IST gépügyileg túlvállalása az ok. Nem a rossz idő. (Ezt el is ismerték nekem hazafelé, amikor a kártérítést rendeztem itthon)

De akkor még ahogy leszálltunk, a 214-es kapunál jöttünk fel, még mondták, hogy menjünk a 216-ra, mert elérjük a gépet.... de mikor láttam, hogy elment :( Na ez az igazi fejetlenség :(

Aztán a 2014-215 kapu között is van egy nagy Turkish Airlines pult-na itt több 1000 ember állt már sorba, akik nem érték el  csatlakozásokat európa többi városából :(

Mi lekéstük a csatlakozást, így a legközelebbi gép aznap 18.30.kor volt-nekem jó lett volna Manila is, mivel ez lett volna KUL utána  következp csatlakozás Air Asiával. Így buktuk azt a repjegyet és a reptéri szállást is.
Talán 1 óra múlva kerültünk a pulthoz-ahol elmondtuk mit szeretnénk. Nem lehet MNL :(
Akkor legyen KUL. Kaptunk új beszállókártyákat aznap kora estére. Elvisznek bennünket szállodába, keressük meg azt a pultot , ablakot-ez már a kinti csarnokban van, tehát be kell lépni Törökország területére-és itt is hatalmas sorok, mnert ez a rengeteg emberszintén ezen az úton járt :(
Majd szintén sorban állás a földszinti Starbucks kávéző mellett van ez az ablak. 6-an lettünk magyarok, végig együtt maradtunk, mondtuk külön nem vagyunk hajlandóak menni sehová. Igy mindig együtt adtuk oda  abeszállókártyákat is.
Aztán a szállás intézésekor szintén várni 40 percet. Már alig láttunk. Emberek a földön szanaszét:(( Kint meg eleredt a hó, fújt a szél. Basszus milyen vihar lett ? !

Aztán várni, míg a nevünkön szólítanak. Persze igazolást akartunk kérni, senki nem értette minek? Meg a fenti Turkish Pultnál azt mondták, hogy ők nem tudnak adni, kérjünk másnap a chek-in pultoknál.
Szóval ez nem nyugtatott meg-arra jutottunk, hogy nem csak KUL-ban fogunk kérni, hanem itt IST-en is.
És utólag kiderült, hogy milyen jól tettük! Sőt ebből az igazolásból következik, hogy a késés 19 óra, így fedezi a 3 órás kését érkezéskor.

Aztán szóltak, hogy menjünk..kimentünk egy kisbuszba: nyári cipőben, ruhában hófúvásba :)
És elvittek egy 5 * hotelbe a Ramada Plaza Tekstilkentbe, ami az isten háta mögött volt még Isztambulba is.
Jó 40 percet buszoztunk. Ott még be kellett csekkolni is.
A szállás kifogástalan, a reggeli/ebéd szintén.
Mindig megbeszéltünk valami időpontot és együtt mentünk le étkezni is. Jó kis társaság verődött össze:)
Sorstársak :)

Nekem új jegyet kellett vennem az Air Asia KUL-MNL közötti járatára, mert nem fogjuk elérni így ha a késői géppel megyünk sajna. Ezt a szállodai neten keresztül megtettem, 81000 Ft-omba került, a korábbi 40 euros jegyem helyett. Nagyon fájt, de még így sem voltam biztos abban, hogy eljutunk ma KUL-ba. Flexi jegyet vettem, mert ez 2 x módosítható, de indulás előtt 24 órával már sokkal drágábbak a jegyek, mint az én korábbi 9 hónappal korábban megvett jegyeim. :(

Aztán délután 15-re jöttek értünk-persze ezt előző nap megmondták.
Kivittek a reptérre, ahol átvilágitás-szokásos, majd mondtuk addig nem megyünk tovább ha nem kapunk igazolást. Itt pulttól pultig jártunk. A Turkish Airlines Supervisor pultokhoz irányítottak végül, aki szintén lerázott bennünket. Az én erőszakosságom és Vera perfekt angoltudásának köszönhetően egy hölgy a másik oldalon elkezdte megérteni mit  akarunk és addig innen el nem megyünk... majd ő is lepasszolta a egy srácnak. Kellettek hozzá az útlevelek.
Majd kb 20 perc múlva névre szólóan mindenkinek megvolt az igazolása, kézzel kitöltve, bár lepecsételve és aláírva :)
Ezen ott az X a LATE ARRIVAL rubrikában és tervezett késés 19 óra, a későbbi járattal a TK62-essel érkezés Kuala Lumpurba.
Mondtam mindenkinek ez a biztosításunk, nagyon vigyázzanak rá. Őrizzék meg a beszállókártyákat, csomagcímkéket, mindent ami ezzel kapcsolatos, mert ezek kelleni szoktak a kártérítéshez is, a biztosítónak szintén.
Igaz mikor még az éjjel felvetettem, hogy ezért a késésért 600 euro/ fő jár-úgy néztek rám: ez megőrült? Miről beszél ? :)

(kedden (hazaérkezés napján) mi megkaptuk azonnal a belvárosi TA irodában, szóltam a többieknek: Józsi és Zsolti tegnap kapták meg :) Robi még Thaiföldön és Vera pedig Burmában csavarog-ők később. 1 éven belül lehet kérni. Természetesen hálásan köszönték, az én lelkemnek pedig nagyon jó érzés, hogy segíthettem.... a Józsiékat elkezdték küldözgetni jobbról balra stb... oda menjenek ahol vették a jegyet stb....
Érdekes a TA irodában viszont kapásból tudták a nevemet és azonnal fizettek nekik. :) A Krisztina, ugye? :) Akkor Önöknek is van igazolása, azonnal fizetünk :) Hurrá!

A gép január 18-án délután 18.30-kor indult/persze nem akkor indult, reptér tourt tettünk havas eső esett, kb 1 órát köröztünk a  reptéren, azt hittem nem szállhatunk fel valamiért.... sokan voltak előttünk a felszállásra... beálltunk a sorba. Majd jégmentesítették a  gépet és abban bíztam, hogy innen nincsen visszaút-bár még mindig 15 perce állunk.
És láss csodát felszálltunk.

Aztán elaludtunk-nem eszünk meg semmit a repcsis menüből :) de vittünk a gépre enni és inni. Így filmet néztünk, én játszottam is. Eltelt a több mint 10 óra és már világosban ébredtünk :)
A Robi épp mondta, hogy  a világnak már  a jobbik felén vagyunk:) Már jó helyen vagyunk :)
 A gépen is már rettenet meleg lett, látszott, hogy kintről tűz be a Nap. Még 1 óra és landolunk :)

Késtünk több mint 1 órát- a Klia-ra érkeztünk.
Itt el kell vonatozni a csomagokhoz, de előtte be kell lépni az országba, ami az újjlenyomat-ellenőrzéssel együtt nem tartott tovább 3 percnél.
Majd a csomagok rendben megjöttek-bár nem volt sok bizalmam ehhez a történtek után.

Elköszöntünk egymástól-persze tartottuk a kapcsolatot FB-on, és mélben is illetve van akivel telefonon.

Vera Burma, Robiék pedig Phuket felé vették az irányt :)

Mi pedig átmentünka  KLIA 2-re, mert a gépünk-ami az utolsó járat lesz Manilába ma este, innen fog indulni.
Eléggé kóvályogtunk, nem találtuk a helyünket. Vajon fogunk-e késni, reméljük nem. Ilyen kétségek gyötörtek.
majd kerestem egy automatát és becsekkoltunk az Air Asia járatára.

Utána pedig úgy döntöttem, hogy bemegyünk a Plaza Premium Lounge-be: ahol 5 óra tartózkodás, wi-fi és bármennyi ital és étel fogyasztása 385 MYR volt kettőnknek. Úgy gondoltam, ennyi jár :)
Nem bántuk meg, tudtunk pihenni, lezuhanyoztunk, átöltöztünk lengébb szerelésbe.
(utólag erről kellett volna számla a biztosítónak, mert étkezést térített-mást nem.)

Majd fél 8-kor elindultunk megkeresni a repteret :) Mert ugye a KLIA2 amolyan plázaszerűség :) Az 5. emeleten van a reptér része.
Itt elkérték az összes repjegy foglalásomat, illetve csomagot akartak vetetni velem, hogy nem vettem... de emlékeztem, hogy az Isztambulban vett Flexi jegyhez jár a 20 kg csomag... és még becsekkolnom sem kellett volna, sőt a sima sorba sem kellett volna beállnom... na mindegy. Aztán mire kikutattam a netet  a telefonomhoz és mire bejött és megtaláltam a foglalásomat, közben a másik pultnál rájöttek, hogy nem kell vennem, mert van. Kérdem én: akkor ők mit láttak? Ha nincsen netem, akkor nem tudom bizonyítani sem? Húúú.

Aztán megint kiléptünk az országból. Majd végigsétáltunk a KLIA 2-n. Persze a mi gépünk a legutolsó szárnyból indult, a legutolsó kaputól. Na itt nincsen az, hogy futok a kapuhoz. Képtelenség. Több mint 30 percet gyalogoltunk folyamatosan, mire elértük a megfelelő kaput.
A wi-fi jó volt, messengeren simán tudtunk beszélni.

A gépünk persze késett, 40 percet biztos. Nekünk mindegy is volt, mert az éjjelt a NAIA 3-as terminálon fogjuk tölteni... reggel 9.55-kor megy majd a gépünk Manilából Puerto Princesara-nem megyünk a reptérről sehová, remélem kibírjuk a reptéren éjszakázást-ilyet még ne csináltunk :)
Bár már ott tartanánk.
De sebaj előttünk 4 órás KUL-MNL út és az éjszaka. Bazi frissen. Hála Turkish Airlines. ((

A repülés unalmas volt, sötétben a tenger felett, aludni lehetett, bár nem tudtam. Azt tudtam, ha ide eljutunk, akkor már helyben vagyunk, tovább nem csúszunk.

Akadály nélkül értünk ki a csomagokhoz, rendben megjöttek, NAIA Terminál 3-ra érkeztünk. Wi-fi simán működik, a szalag mellől beszélek az itthoniakkal folyamatosan. Tök jó! :)

Kimegyünk, megnézzük mi a helyzet. Ezen a terminálon nagyon nincsen semmi, talán 5 pénzváltó, ahol le is váltjuk a fülöp-szigeteki tartozkodásunkra tartogatott pénzt, költőpénzt-mindent. Erre ne legyen gond, meg ahová megyünk-ott nem váltanak jól, kicsit szegényes az infrastruktúra is.

Aztán át akarunk menni a NAIA Terminál 4-re, ahonnan az Air Asia Zest repüli a belföldi utakat Fülöp-szigeteken.
Nem lehet, a legelső transzfer busz hajnali 5.30.kor visz majd át. Vagy taxi valami 500 php-ért.
Akkor maradunk, igaz hajnali 2 van, nagyon sok idő.
Sokan a földön alszanak, én mégsem akarok ott, de nem is vagyok álmos-még.
Eszünk, iszunk, netezünk, telefonálunk :)

Aztán elmegyünk a transzferbuszhoz. Egy ellenőrzés után várjuk. Ingyen van, nem kell fizetni, hogy elszállítson a NAIA 3 terminálról a 4-es terminálra. Száguldozik a sofőr, gurulnak a böröndök :(

Kb 6-7 perc buszozás után megáll-gondolom itt kell leszállni. Egy magyar család van még velünk a buszon: 3 gyerkőccel. Ők is oda repülnek ahová mi.

Majd az Air Asia Drop off pultjánál le lehet adni a  csomagokat-szerencsére ez itt nagyon jól jött máskor is!
A terminál előterében vannak a chek-in automaték, nagyon könnyű dolog használni őket, egyben megkönnyebbülés is!

És bemegyünk. Nagyon kicsi reptér, 3 kapuval :(

Vannak boltok, lehet enni, éhen nem halunk, net ingyenesen kifogástalan. Eszköztöltő terminál is van, ebből sincsen hiány. Közben rájövünk, hogy nincsen olyan dugaljunk, ami ide jó. Hogy lehet ez?
Veszünk a reptéren :) 100 és 150 php-ért... egyik 2 telefonhoz is jó egyszerre, a másik pedig bármire :)
Hú de jó.
Veszünk inni a  repcsire.
Aztán a  gépünk pontosan indul MNL-PPS útvonalon. Talán 1 óra az út, csodaszép partokat látok felülről:) Közben rájövök, hogy ez Palawan szigete, ahová mi is jövünk és sőt El Nido-t látom felülről és lehet Nacpan Beachet meg a  környező szigeteket! Húúú de csodaszép :)

Aztán landolunk, alacsonyan fordulunk: Puerto Princesat is megnézzük felülről és a Honda Bay-t :)

Palawan felülről

Alig várom leszálljunk.
A gépből kiszállva megcsap a meleg. Mit meleg?! Forróság. Olyan nagyon meleg.Olyan meleg, hogy tudom megjöttem. Hazajöttem, Itt jó :)

Kijövünk a terminálból. Transzfert kell keresnünk, még nem tudom, hogy mivel megyünk El Nidoba. Kisbusszal szeretnék.
Aztán teszek 2 kört... odamegyek aki a leghalkabban kínálja: mennyi az út El Nidoba? Kérdezem...
 500 php/út. Mennyi? visszakérdezek Hányan vagyunk? mondom 2-en. 500 php/fő. Mondom ok, ha kicsi a busz. Kicsi.

Puerto Princesa reptér előtt

Aztán megmutatják, hova szálljunk be. Fognak még utasokat, talán 5-en vagyunk, a végére 7-en leszünk, viszonylag kényelmesen indulunk.

Puerto Princesaból az út El Nidoig 6,5 órába tellett nekünk, úgy hogy rettenet volt :))
Elaludtam :) Elringatott a busz. Meg már nem kellett annyira koncentrálni, észnél lenni. Igaz 3 napja úton vagyunk ...
Már azt sem tudtam, hogy fiú vagyok-e vagy lány :)
Az út borzalmas kanyargós, dombnak le, hegynek fel, folyton fékezés, előzni nem lehet. Nagyon rossz.


Közben az állapotunkról posztoltam a FB-on: Az állapotunkról :)))) A Barna mondta, hogy ideáll az autóval, én pedig közöltem, hogy felszállunk mindjárt a vonatra :))) szóval vasárnap óta úton vagyunk ... és most már szerda este van :D

Közben megérkeztünk a Corong Corong Beachre, El Nidoba:) Palawanra, a buszterminálra, ami nagyon komoly építmény :)

első tricikli út a Greenview-ba vezet

És innen triciklivel 50 php-ért vittek el a szállásra: a Greenview-ba. Megjöttünk. :)
Kicsit sokáig tartott, de azonnal tudtam, hogy nem bánjuk meg :)

GREENVIEW RESORT, Corong Corong Beach, El Nido

Kanga 6-os :) a partól az első. Imádom :)

Az utcai bejárat

parton

a házunk feljárata

A Greenview Resort mindenképpen az ajánlott kategória, mégha a környéken az egyik legdrágább szállás.
Január 17-én indultunk, január 20-án értünk ide este 19 órakor. Kicsit hosszúra sikeredett, de ez van :)