Srí Lanka -12. nap Bálnalesen

Korán keltünk 6.45-kor jött értünk a tuktuk. Mentünk kb 400 m-t és a kikötőben voltunk. Mint kiderült az utcánk végében van:)
Beszálltunk, fel kellett venni a mentőmellényeket és kaptunk teát.
Majd pontosan 7-kor elindultunk.
Nagyon háborgott az óceán.... Elindulás után kb 20 perccel a hajó fele hányt.... majd 50 perccel indulás után pedig az életünkért könyörögtünk....hatalmas hullámok voltak, és csak mentünk... mentünk borzalmas volt hánykolódni a tengeren.  Már majdnem 2 órája csak mentünk, amikor mondtam, szóljunk, hogy menjünk vissza:(
Mindenki csurom vizes volt, a hajó orra szinte belecsúszott a hullámba, tiszta víz volt minden. Mi középen ültünk, de akik elől, meg az első 3 sorban azok már elmenekültek hátrébb-csurom vizesen.
Én ezt nem kívánom senkinek. Halálfélelmem volt. A nagy fürdőlepedőkkel takaróztunk.... feleslegesen...
Aztán 2,5 óra után megállt a hajó és nem tudtuk, hogy mi lesz... jöttek a delfinek végre.

Nagyon aranyosan ugrálták körbe a hajót. Sokan voltak. Volt köztük kicsi-nagy:)
fantasztikus élmény volt! Szine azonnal feledtette az előző rossz élményt... aztán már úgy gondoltam, ha már itt vagyunk és még fizettünk is érte, akkor élvezzük:DD
Akkor meg már annyira röhögtünk: kamerázom a delfineket és az aláfestő hang a tengeren, hogy hánynak a hajón...:DD sajnos nem bírtam ki röhögés nélkül és ezt jól tükrözi az alábbi kép :

Kék bálna a láthatáron

itt még nem volt eléggé  háborgó az óceán...

Itt már nagyon jó volt, szeretek hajózni:) A hajó orrában is:)

ilyenek dudáltak, kerültek bennünket

Fél egy körül értünk be Mirissa kikötőjébe. Én a hajó orrában elaludtam-egyébként imádok hajózni-visszafelé a hullámokon jöttünk ki, amik befelé voltak.
Jól le is pirult a vállam, mert a  mentőmellényből az lógott ki. A kikötőből kb 7-8 perc sétára volt a szállásunk. Alig vártuk, hogy az óceánba, illetve  a medencébe lehűtsük magunkat.