13. Ko Samui, Thaiföld :11-12 nap nap, mindenféle

Ma már nagyon nyűgösen ébredtem...
meleg volt éjjel, de ha bekapcsoltam  a klímát, akkor nagyon zavart a hangja, illetve nem tudtam a megfelelő hőfokra beállítani....
Amúgy sem szeretem:(
Bőséges reggeli után, ahol természetesen tejjel ittam a teát, motorra pattantunk és irány megint valamerre. Na de hová? Bármerre:)

Chaweng

Itt üzlet üzlet hátán, bolt, étterem egymás mellett...
Ha itt lenne a szállásunk, akkor nem volna gond, eljutni A-ból B-be...
De nem akartam, hogy itt legyen:)

Itt éjjel mit éjjel, hanem reggelig van nyűzsgés, soha véget nem ér a zene, a dübörgés, amit én nem szeretek.
Inkább motorozunk, még ha kicsit időbe telik és ott állunk meg ahol akarunk.
Jó volt motort bérelni, mert ott álltunk meg ahol akartunk, míg autóval ez kivitelezhetetlen lett volna:(

majd Chaweng után jön Lamai....

Itt a kilátónél ettünk nagyon finom kókusz fagyit. Kókuszdióban adták, benne volt  a húsa és csak az ízesítése volt színes: banán és ananász gyümölcs, valahogyan zselésítve!
nagyon ízlett: nem édes és nincsen benne festékanyag:)

Lamai előtt van az Elefántszikla

 

Lamai végén pedig a Hin Ta és Hin Yaí-azaz a Nagypapa és Nagymama sziklák:)

Most nem keveredtünk el, mint anno 7 éve, simán emlékeztem a lejáratra.

Sőt azóta ez a fekete gránittömb is odakerült, mert akkor ez nem volt itt.

Nagypapa szikla

Sajnos a tenger nagyon viharos volt, így a Nagymama sziklát nem nagyon lehetett látni, de megközelíteni sem nagyon.

Lamai nekünk motorral nagyon messzinek tűnt, olyan 30 km lehetett oda és 30 vissza.
Szét ültem a seggemet:)
Majd megint mentünk vacsiznia  kaja piacra...
Én már nagyon nem jól éreztem magamat, fájt minden mozdulatom, fájtak az izületeim....
Mire visszaértünk a szállásra, ami ugye nem volt közel, tudtam-érezetem, hogy hőemelkedésem van:(
vettem be gyógyszert és megpróbáltam őrizni a hőmet, hogy ne menjen feljebb:( bár ha hőemelkedésem van, az sokkal rosszabb, mintha magas lázam lenne.. sokkal rosszabbul érzem magamat tőle...

Lamai ételpiac

vacsorázni újra a régi kajáspiacon sikerült:
Ezt  a csirkét előttünk sütötték 150 THB volt, banánlevélen csomagolva:) isteni.
Chilis szósszal meg mennyei:)) Imádom az erőset:)

Isteni Tom Kha Kai rizzsel:)

Másnap sokáig a betegség kiheverése következett, mert este befizettünk egy kirándulásra és oda betegen nem mehettem... addig még van 2 nap, meg kell gyógyulnom....

Egész nap pihi, alvás, max medencézés laptoppal:)

este úgy döntöttünk, hogy pizzát eszünk így kerestünk egy pizzériát:)

Jobb helyet nem is választhattunk volna: tengerparton ettük a pizzát, ami drága dolognak számít Thaiföldön... és nem is mindig finom: ez nagyon az volt, ahogy mi szeretjük.
Közben kiderült, hogy valami ünnep féle vagy hétvége van itt a Fisherman's Village-ben, kipakolás, ételárusok, zene-bona:) Ja és van wi-fi:))
nem is akármilyen, minden este ide jöttünk ezután telefonálni, még a videótelefonálást is simán elbírta:)
Megmutattam milyen thai lét ilyenkor és itt az itthoniaknak:) Ők nagyon élevezték és minden este várták a bejelentkezésemet:)

Éjjel a sokadik nyitott ablakos alvásunk közben felébredtem, majd villanyt kapcsoltam... És a barna feje fölött a plafonban megláttam ezta  szörnyűséget:

Nem tudtam, hogy ordítsak vagy ne??? hallanak a pókok vagy sem??? ha ordítok és leugrik akkor a Barnára fog ugrani... de ha nem ordítok  akkor előbb utóbb elájulok... ráadásul, hogy felkapcsoltam a villanyt elkezdett futni....
Mondtam ha nem találjuk meg én itt többet nem alszom:)))
leütöttük, és eltűnt... Nem tudom mit kellett volna tenni, mi kivégeztük és behúztuk az ablakot.
Túl közel a természet, nyitott ablakkal nem alhatunk többet:((