11. Srí Lanka- 8-9nap Unawatuna utoljára, érkezés Samuira

Nagyon rosszul aludtam, megettek  szúnyogok, majd éjjel befújtam magamat, így kicsit jobb lett. Meg bekapcsoltam a plafon ventillátort és a klímát is valamikor éjjel, mert olyan meleg volt, hogy nem tudtam aludni.
7 örül keltünk, reggeli után én itt vagyok a medencénél, a Barna próbál elpakolni.
Még délelőtt kicsekkolunk innen, megyünk a Zsuzsáékhoz, átcuccolunk oda....
Este fél 8-kor kell/tudok becsekkolnia  Bangkok Air járatára, ami BKK-ból este 21-kor indul holnap 28-án.
Fontos lenn, meg hogy meglegyenek a beszálló kártyáink is, mert nem sok időnk marad az átszállásra...
Itt Colombóban, amikor feladom a csomagjainkat BKK-ig, megpróbálom feladni a csomagokat a BA járatára is. A BA honlapja szerint a Qatarnál van erre lehetőség... Nagyon jó lenne, mert ha ne kicsi az esély arra, hogy elérjük a 21 órás járatot Ko Samuira.....Remélem sikerül.

Mindent hazavinnék:) azt az efit is :)

Út Unawatuna partjára

Délkörül átcuccoltunk Zsuzsáékhoz, tuk tukkal mentünk: a 2 nagy bőrönd +2 kicsi + a sofőr és mi 2-en. Soha nem gondoltam volna, hogy beférünk:)

Roti

Tamás már várt bennünket. Egy nagyon szép házban laknak, aminek a kertje tele van pálmafákkal....

kert

Lepakoltunk és még lementünk a strandra, fürdeni, napozni. Ma is nagyon szép idő van, nagyon meleg a víz isteni.
A tenger kék:)

Fél 5 körül felmentünk, Zsuzsa is otthon volt, sőt Fruzsi is. Zsuzsa sütött nekünk pogácsát: nyam nyam nagyon finom lett, csinált nekünk tejbe rizst, azt ananásszal ettük:))

Közben többször zuhanyoztunk, majd én átvasaltam a ruháimat, mert úgy néztek ki, mintha az egészet a tehén szájából húztam volna ki...persze közben ömlött rólam a víz.
Nagyon jót beszélgettünk az élet nagy dolgairól ...is..

Sajnos elérkezett indulásunk időpontja  reptérre, 23-kor jött értünk a kisbusz és vitt a  colomboi reptérre. Az út 2,5 órás volt, éjjel lévén nem nagyon volt forgalom és ráadásul ez a rész autópálya.

A reptérre fél 1 után értünk ki, nagyon sokan voltak.
A  gép indulása már kint volt, már cak arra vártunk, hogy check-in pult száma ki legyen írva...
Fél 2 körül ki is írták... úgy nézett ki, hogy aki a reptéren van, az mind a  mi járatunkra várt:)
Mi beálltunk a Fast Bag Drop sorba, mivel online becsekkoltam már, de semmivel nem jutottunk előre...

Sőt ahogy odaadtam a mi útlevelünket és becsekkolt papírjainkat, a check-ines srácnak mondtam, hogy BKK-ig szeretném a csomagokat feladni... erre ő: hol van a thaiföldi vízmunk... mondtam neki, hogy nekünk nem kell... de ha kellene, akkor ott a helyszínen is fel tudnánk venni... de csak nem akarta megérteni... én meg azt nem értem, hogy neki mi köze van hozzá??????? Én megvettem a repjegyet és adták, akor már had legyen ez az én problémám, nem????????
Csak rázta a fejét... azt hittem, hogy felrobbanok mérgemben... ilyen buta és tudatlan emberektől fogok kifutni a világból... Egyre csak a régi vízumokat mutogatta az útlevelekben.... Mondtam neki, hogy kérdezzen meg mást is... elment, majd visszajött. nekem lett igazam..feladta a csomagokat BKK-ig, de nem tett rá RAPID TRANSFER feliratú narancs címkét, azt mondta az nekünk nem jár... milyen jó, hogy így különböztetik meg az utasokat... és milyen jó, hogy Qatarral utazunk, mert mi lett volna ha nem...

Meg sem próbáltam feladatni vele a csomagokat Ko Samuira, mert hátha bangkokig sem küldi el őket...

Az út nagyon nyűgösen telt, a gép Colombóból 4 óra 20-kor indult, nem késett, de a dohai átszállás nem tudom, hogy miért de nagyon szűkösre sikeredett. Na itt azt mondtam, hogy soha többet. Pedig a leszállás után nagyon gyorsan kiszálltunk, a busz indult, nem is buszoztunk sokat....
De ahogy bementünk, az átvilágításon nagyon gyorsan ment minden: még jó, hogy folyadékot is fel lehet vinni, senki nem szólt érte...
És ahogy azon gyorsan átjutottunk: már ki volt írva, hogy 35-ös kapu és LAST CALL....
Na , mi fel a  mozgólépcsőn... futás... persze a 35-ös kapu rohadt messze van, és még balra is el kellett fordulni... na végre a pultok, és akkor még le a mozgólépcsőn... futva... várt a busz és ahogy felléptünk, zárta az ajtót. Közben a fáradságtól, sietségtől, ijedtségtől a sírás kerülgetett... és én csak a BKK-USM (Samui) átszállástól félek, ahol van/lesz 2,5 óránk...Persze ez nem szokott BKK-ban elégnek lenni.

Ezt az utat is átnyűglődtük, tele volt a gép Dohaból BKK-ba, közel 6 óra volt az út Este fél hétre kellett BKK-ba érnünk, persze Dohaból 20 perccel később indult.... de BKK-ba 4 perccel előbb érkezett.

A gép megállásától számított 40. percben be voltunk csekkolva, jobban mondva a csomagjaink le voltak adva a Bangkok Air járatára:))

A gép megállásakor előre kéretőztem: sorry, please... kérésekkel...
Látták, hogy nagyon sietünk.. majd rohantunk az Immigration feliratú sorokhoz: itt lépsz be Thaiföldre, ami több órát is igénybe vehet és több ezer ember is szokott itt állni!.Na az egyik sornál én voltam az első ember, a másiknál meg a Barna... nem volt senki sem:)))
Aztán a második görcs, hogy a csomagjaink valójában megjönnek-e, mert ha nem és jegyzőkönyvet kell felvetetni akkor azért nem fogjuk a gépet elérni...
Utoljára Colombóban láttuk őket... és láss csodát... jöttek.))
Na futás fel a mozgólépcsőn a 4 bőrönddel a 4. emeletre az indulási szintre, a liftet nem vártuk meg, mert lassúnak bizonyult:)). Olyannyira, hogy 40 perc alatt megcsináltuk!. Azt előre tudtam, hogy a Bangkok Air az F-nél csekkol. Volt 3 pult, ahol nem állt senki, nálam meg voltak az on-line beszállókártyák is.

A 40 percben  a biztonsági ellenőrzésen is túl voltunk, a beszálló kapuhoz menet. Nagyon sok időnk maradt, de nagyon elfáradtunk, főleg lelkileg:) így inkább bent vártunk. A gépnek 21-kor kellett volna Samuira indulnia, de 21.30-kor még nem szállt fel Bangkok-ból:(
De 22.16-kor landoltunk a szigeten, azon a mesebeli reptéren:)
Legjobban a transzfer autók, amik bevisznek a géptől a terminálnak nevezett kunyhóba:))
Már csak a csomagjainkra kellett várni persze nem jöttek, kiderült, hogy van egy másik szalag is...az egyik az egyiken jött a másik meg a másikon, de ezt már akkor mondták, mikor páran maradtunk, akinek fele csomagja nem volt meg... Minek 2 szalag??? Főleg egy ekkora géphez????
A transzfer várt bennünket-szerencsére és negyed óra alatt a szállásunkra repített bennünket.
Alig álltunk  lábunkon:(

A recepción nagyon gyorsan és ügyesen becsekkoltunk, látták rajtunk, hogy hulla fáradtak vagyunk.

Egy superior villát kaptunk, közvetlen szembe a jakuzzi pool-lal:))
Bár este tök sötét volt, nem néztünk körül.
Szállásunk az Arayaburi Resort lett:)

Arayaburi Resort, Ko Samui

Nagyon tetszik:)
Alig vártuk, hogy zuhanyozhassunk és elnyújtóztassuk elgémberedett végtagjainkat:))

fürdő

Mára elég volt a repülésből, kicsit sokra sikerült, de  lényeg, hogy ideértünk: Koh Samuira, Thaiföldre.Átrepültük szó szerint a fél világot: Colombóból Dohába, majd Dohából Bangkokba, majd Bangkokból Koh Samuira.
 Itt lettünk szerelmesek ebbe az országba, és nagyon remélem, hogy nem bánjuk meg, hogy újra ide jöttünk...