Buszozunk Panajachel-Lanquin között -18.

 

Fájó szívvel elköszöntünk és beautóztunk egy platós autón Panajachelbe-ahonnan a buszunk indult Lanquinba.

8 órája rángatózunk egy 30 fős buszban.. még 3 óra 100 km van vissza. 30-40 km/ óràval jött

8 órája rángatózunk egy 30 fös buszban.. még 3 óra 100 km van vissza. 30-40 km/ óràval jötünk eddig most sárlavina a hegyi úton.. ...

 

A szállásra egy rettenet hosszú buszút után érkeztünk este7 óra után; korom sötétben. A sofőr állítólag kiküldte az összes szállásnak hogy mikor érkezünk jöjjenek az adott vendégeikért. Hát értünk nem jöttek ott álltunk a tökig sötétben a buszterminálon-haha- amit itthon nem is tudom minek neveznénk.. és a platós autók sorra szedték össze a vendégeket azonos hotelhez...

Majd végre szereztek egy ilyen platós pick upot nekünk is.. felmásztunk a platóra, csomagokat is felraktuk.. és akkor kapaszkodnunk-mert ez állva szállitás lesz és akkor hegyen fel dombnak le ...majd egyre sötétebb helyre megyünk és elfogyott az aszfalt.. térdig sóder lett és hatalmas gödrök... és hát akkor hová is foglaltam...hm... aztán megérkeztünk..itt síri csend.. a recepciós fordítóval sem ért spanyolul azt hittem valami kandikamerában vagyunk épp...le akartuk mondani a szobákat..nem tudtuk ő meg béna volt a no show-hoz...na mindegy itt maradunk. Kifizettük a szobákat és beköltöztünk egyikbe. 3 dupla ágy+'2 szimpla... ez ám a családi utazás de olyannyira kimerültünk a recepción hogy el sem hiszem hogy ez igaz...

Majd még gyorsan befizettünk a mindegy milyen alapon egy holnapi Semuc Champey túrára... és akkor több emeletet megmásztunk a csomagokkal.. a szoba... hát.. olyan amilyen. 2 éjszakát kell kibirni kb 36 órát...

Forróvíz van, tiszta ágynemű és akkor aludjunk reggelig: korán kelünk, a kaland már elindult és elpusztult pár agysejtem is közben. 

 

Az idő kellemesen szélcsendes trópusi ahogy a növényzet útközben váltott rá.