Stone Town, a sziget egyetlen városa-a főváros, ami már az Unesco Világörökség része. A város 200 év alatt semmit nem változott .....a forróság, a szagok, az utcákon kint hűsölő itt lakók, a mindent betöltő zajok, az árusok, az iskolából hazabóklászó muszlim, vidám diákok, a mindent megmutatni akaró vagy eladni akaró férfiak együttesen adják a város hangulatát a szűk sikátorokban nem ritka, hogy jön egy kordé és nem férünk el-falhoz simulva próbáljuk elengedni azt. Pár éve még nagyon veszélyes volt itt bóklászni, de telejesen bekamerázták és már nem az...
Igaz oroszoknak néznek bennünket-de mikor megmondjuk honnan jöttünk-kérdeznek pl hogy a welcome szót hogy kell mondani a mi nyelvünkön: na az very complicated.
Zanzibár volt az egykori rabszolgakereskedelem központja, a régi rabszolgapiac (Old slave market) mellé építettek egy hatalmas anglikán templomot, Stone Town legnagyobb keresztény templomát.
Két szűk barakk látogatható az eredetiből-ami a szagoktól, az alacsony plafontól, a látványtól és az előtte lévő kiállitástól- eléggé megrázó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése