Éjfél után indultunk itthonról autóval. A reptéri szokásos VIP parkolónkba becsekkolva hamar a reptérre vittek minket. Meleg ruha híján a lelkemig átfagytam... a chekin pultok a az A terminálon még nem voltak nyitva, majd eljött a majdnem hajnali 4 óra és nyitottak. Tömegek álltak sorba: mert ugye most nincs online chekin, hanem Covid dokumentátum ellenőrzés van. Szerenecsére a csomagokkal nincs idő foglalkozni-nagyon :)
Előttünk bizony láthattunk drámákat: Amerikába utazó család nem oltási igazolást hozott, hanem a zöld védettségit... bakker :(
Mire odaértünk 3 x meghaltam, hogy a mi papírjaink rendben legyenek...
A Lufthansanak volt előzetes doksi chekje-ide feltöltöttem, amit gondoltam, hogy megfelelő. Vissza is igazolták kb 1 nap múlva, hogy ok. A pultnál a hölgy csak beszállókártyákat adott és a feladott csomagról címkét- az oltási doksikat nem kérte és nem ellenőrizte le... mi van ha másét töltöm fel ?
A gépünk pontosan indult, de én annyira álmos voltam, hogy ahogy beszálltunk a gépbe már aludtam- mondanom sem kell a gép kint állt éjszaka és olyan ilyenkor mint a jégverem :( Leültünk és már aludtam is... arra ébredtem, hogy bemondják: leszálltunk Frankfurtban.
A gépből kiszálás után szintén megállapítottam-akár csak tavaly, hogy a FRA reptér baromi nagy-pedig tavaly le volt zárva jó nagy része, most már nem-de átépítik. Vasút is megy egy külső, magas részen.
 |
| erre ébredtem: Jó reggelt Frankfurt! |
Km-ket gyalogoltunk, mozgójárdákon siettünk, és emeleteket lépcsőztünk mire terminált váltottunk. Mire Frankfurtba értünk már látszott, hogy a gépünk minimum 2 órás késéssel fog felszállni. (jött értesítés az appba)
Aztán egyszer csak eljött ez az idő is, buszok vittek a reptér legtávolabbi sarkába a legutolsó géphez, ami egy Eurowings Discovery járat volt-asszem a Lufthansa csoport fapadosa. Ehhez képest nem csesztettek a csomagokkal-oda és vissza sem-illetve Franfurtban már semmilyen papírt nem kértek tőlünk, csak a beszállókártyákat olvasták le.
Majd itt is felszálltunk-de itt nehezebb volt pihenni a nappali utazás miatt és a 12 és fél órás út eléggé megviselt bennünket. A gép majdnem tele volt. Volt fedélzeti ellátás, káávé és tea is, de alkoholos italokat csak pénzért lehetett venni. Az A330-as gépen 2-4-2 székkiosztás volt-nekünk ez tökéletes és a 2-es sorban a hely is elég nagy.
Aztán végre megláttuk alattunk a Bahamákat .... és alig vártuk, hogy landoljunk Cancúnban.
Leszállás után útlevél ellenőrzés: nekünk simán ment, kérdezték hány napot maradunk, nem kértem mást és kaptuk a pecsétet az útlevélbe, mehettünk. Nem kellett az online eü bejelentkezést sem megcsinálni. A csomagunk is rendben megjött-nem úgy ahogy az Air France járatával tegnap a tesómék csomagja lemaradt :( .
Majd Szabi már várt a reptéren-megpróbálunk oda bejutni vagy arra kijutni... és sikerült. Mondta ha nem engednek mondjuk meg vár az amigo és csak arra mehetünk :)) nem volt ott senki, de magamtól soha arra nem mentem volna...
Kint várt bennünket a bérelt autóval, fizettünk, majd átvettük és irány Cancún. Tesómék már tegnap megérkeztek ide és itt vártak ránk-illetve remélem strandoltak ma. :)
Jó késő lett mire beértünk- kb 40 percet autóztunka brutál forgalomban, de megérkeztünk. Erre a recepción a csaj mondja, hogy nincs szobánk, mert én lemondtam. Szóltam a sógornőmnek, hogy jönnön le-itt félre beszélnek... hogyan mondtam volna leí? Lehet, hogy módosítottam, de le nem mondtam, a bookingon volt élő foglalásom... na aztán lett szoba végre, és kp pesoban fizethettünk, mert a dollárt nagyon rosszul váltották.
Tesómék aludtak-elfáradtak- mi pedig egy gyors zuhany és átöltözés után indultunk vacsorának valót keresni. Találtunk egy helyet ahová helyiek járnak-és olyannyira bevált, hogy többször vissza is jöttünk-az útunk végén is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése